(#1789) 2011. május 06., péntek
(indulásra kész) Ma van ennek a hétnek az utolsó munkanapja, ma is még vizsga, bár lecsengõben mint ami a vizsgázók létszámát mind ami a vizsgaszervezés komplexitását tekintve, pedig a mai (meg a tegnapi is) az egyik legösszetettebb vizsga és a mellette, vele egy idõben tanítunk is. Tegnap az egész második emeletet igénybe kellett venni ami sok teremcserét jelent és ez minden évben okoz felfordulást, tegnap szerencsére nem volt ilyen, bár tegnap is megvolt az, hogy a diákok, hiába zárom le egy keresztbe tett padnak a második emeleti feljárót, hiába írom ki rá nagy betûkkel hogy csak vizsgázóknak átjárás, a diák megy mint a kiselefánt, nem akasztaná meg aknazár, szögesdrót, semmi sem. Amitõl tartottam viszont, hogy a kollégák a saját fejük után vesznek birtokba üres termeket ami keresztbe tesz annak amit én a teremcserékkel kapcsolatosan az órarendbõl kinéztem, nos az szerencsére elmaradt. Ma hasonló a helyzet, tegnap angol volt ma német. Tegnap majdnem nyolcvan vizsgázó volt, ma huszonnyolc - nagyon lecsökkent a németesek száma ami a vizsgázók számában is látszik. (Sajnos azt hiszem ez a tanári hozáálláson is múlik, az egyik idõs kollegina egészen egyszerûen lebeszéli a diákjait, a másik egészen fiatal kollegina meg olyan mereven és ridegen fogalmazta meg az osztályozó vizsga követelményeit, hogy még egy majd' színötös tanuló sem tudta azt teljesíteni, pedig az elõrehozott vizsga, már az hogy a diákok egy része ezt akar tenni, aztán az hogy leteszi, hogy készül rá, hogy eljön vizsgázni, mind-mind egy tárgy elfogadottságát, kedveltségét jelzi de legalább is azt hogy a diák hajlandó komolyan venni (amúgy sem vesznek a legtöbben komolyan szinte semmit).
(start) A mai vizsga kicsi minden tekintetben de csak nem lehet hogy említésre méltó idegeskedés nélkül teljen el: az egyik felügyelõ kollégával Zsuzsa nem íratta alá a felügyeletrõl való értesítõ ívet, persze hogy a kolléga nem volt itt (pedig a kolléga tavaly még szerzõdéses katona volt, hol ha ott nem szokta meg az elvágólagos rendet?) mondjuk majd szétvetett a méreg Zsuzsa miatt is, hiába adom neki oda az aláíró ívet, hiába kérem ma reggel számon rajta hogy mi a fene van, csak azt ismételgette hogy õ próbálta, próbálta... Nem tudom megérteni, miért nem lehet megérteni azt, hogy nem az akarás a törekvés - az eredmény számít, semmit sem segít ha azt bizonygatja mennyire igyekezett is (mellesleg semennyire), attól még a felügyelõ kolléga nincs itt és ha nem lett volna tartalék, akkor igen nagyon gondban lettem volna... Amúgy a vizsga simán elindult... Kora reggel egyszerre értünk oda az önkormányzathoz a Puskás igazgatójával és helyettesével, még a SzépHölgy, az önkormányzati ügyintézõ nem volt ott, pár perccel késõbb jött, mentségére legyen mondva hogy hattól kell rendelkezésre állniuk ami a tételek kiadását illeti és mi már kicsivel háromnegyed hat után ott topogtunk... A Puskásosok emeletszinten is érettségiztetnek, nekik bonyásabb az átvétel így hamar végeztem még úgy is hogy lebeszéltem hogy szerdán nem csak a biológiát hozom el de az infó lemezeket is. Elgondoltam, hogy a kétszintû amióta van, most elõször lesz olyan hogy az infó érettségi idején nem leszek a közelben, sõt nagyon nem a közelben... Ez van! A szentanyákat ma nem láttam, vagy én voltam gyors vagy õk lassúak... Ma a suliban nem nagyon votl mit elõkészítenem mert kicsi a vizsga, a tegnapi sem volt nagyon nagy, tegnap délután volt módom a mait úgy elõkészíteni hogy csak a dossziékba kellett lapokat betenni meg a bontási jegyzõkönyvbe számokat beírni de más nem volt.
(szimultán) A kicsikkel, a 09E-sekkel egy sakkfeladványos WEB lap készítése volt a nulladikban a feladat, szó szerint szimultán: kiadtam nekik a feladatot és nekem az érettségi eligazításon kellett lennem, majd meglátom mit csináltak, ha jól látom akkor hatott, hogy beígértem, ez is értékelt munka lesz (nem lesz ez, meg is mondtam nekik de csak az óra végén).
(sodrásban) Megvolt a hangzó anyag kiosztása, utána nem sokkal kellett elügetnem órára. A 10E-sekkel, WEB lap készítés, nem nehéz feladat de elég nehezen boldogultak vele ami kissé aggaszt mert nemsokára érettségi és ennél csak nehezebb lesz. Nem mindig tudom persze, hogy amikor pampognak, akkor valóban nem tudják amit kérdeznek avagy csak értetlenkednek - vagy, és ez lenne a legjobb lehetõség, az anyag régen volt és nehezen idézõdik fel. Ez a legjobb lehetõség, mivel akkor éppen ezek a gyakorló feladatok alkalmasak arra, hogy felidézõdjön nekik az a tudás ami megvan csak nem tudnak róla :) Na most ez jó bonyolult lett, a lényeg hogy a csapat majdnem fele óra végére szépen megcsinálta a feladatot, jó lenne ha érettségi is legalább így menne nekik.
(nyugisabb) Egyre, korábban is megjött az egyik tanulóm, aki programozást akart gyakorolni, mivel tizenegyedikén emelt szinten érettségizik informatikából. Egy kilencedikes srác is jött korrepetálásra, õ Access-t gyakorolt, a másik Pascal-t - nem egyszerû konzultálni õket hoyg egszen mással foglalkoznak... A kilencedikes srác bõ egy óra múlva ment, a tizenharmadikos sráccal végigcsináltuk a feladatot. A végén már nagyon kapkodott, de éppen készen lettünk. Nem volt kedvem maradni: hosszú volt a hét, még négy sem volt de összeszedtem magam és mára - otthagytam a sulit...