(#1867) 2011. szeptember 03., szombat
(hasonló és különbözõ) Aranyosak voltak nagyon kicsinek Orsi és Nóri, mostanra nagyjából felnõtek, felnõttek lettek (ah, a magyar nyelt, egy t és más az értelme)... Kicsinek sem voltak egyformák, mostanra azonban a hasonlóságok mellett egyre markánsabbak a különbségek, mintha csak ez azt a tételt igazolná, miszerint számít persze sokat az, ami velünk születik de a hatások, élmények, a nevelés vagy annak a hiánya rengeteget tud ezen módosítani. (Remélem, rajtuk nem a nevelés hiánya.)
(Orsi) Tegnapelõtt is írt SMS-t egy ismeretlen számról, akkor amikor beszéltem nem kérdeztem erre, tegnap is írt és ezen hívtam vissza: most megkérdeztem, ugyan vajon dolgozik és ezért a másik telefon? Hát nem: a korábban vett és valóban nagyon klassz telefonja elõfizetéses SIM-mel volt, és egy hatalmas havi számlát összehozva, azt nem kifizetve a szolgáltató csak a bejövõ hívásokat engedélyezi már arra a SIM-re :( Hát ez Orsi... Szeretni való, de sok dologban elég link – ilyen például a munka is. Elmúlt héten már melózhatott volna, akkor a hõemelkedésére és általában betegségre hivatkozva hagyta ki, a következõ héten meg inkább a volt sulijába – meg állítólag az enyémbe – akar menni szalagavatói táncoknak utánanézni semmint azt az unalmas és keveset fizetõ de legalább biztos munkát csinálni...
(Nóri) Õt aztán nem értem... Tegnapelõtt délután beszélgetni lehetett vele: pontosabban nekem lehetett vele beszélgetni, tegnap viszont nyers és neveletlen volt, velem kommunikációképtelen. Kötözködik ilyenkor: például amikor megkérdeztem – mert nagyapja kérdezte Ürömön – hogy pontosan mit is csinál, válasz helyett letolt hogy miért nem jegyzem meg... Aztán megkérdezte mi az a sok dolgozatpapír – a saját osztályommal írattam osztályfõnöki órán arról, hogy mit is várnak el az osztályfõnöküktõl – és a válasz ismeretében aztán persze megint kaptam a nyakam közzé, hogy persze idegenekkel foglalkozom, vele meg nem... (Ez gyakori taktika: kérdez, és a választ használva zsémbeskedik utána – na ezek azok a pillanatok amikor elhatározom hogy semmi konkrét dologban nem válaszolok neki, mert ez csak támadási felületet ad. De hát ez a családi élet?) Nóri most a cukrász szakmát tanulja és ez úgy látszik tetszik neki, habár tegnap már anyja felé (velem nem beszélt) voltak negatív, pontosabban aggódó megjegyzései arról, mit is kell majd tanulnia... Ez érthetõ, az ismeretlentõl minden értelmes ember fél kissé...
(lányok) Orsi hét elején panaszkodott betegségre (torokfájás, hõemelkedés), Nóri pedig a hét közepén. Ez persze nem tartotta õket vissza attól hogy Tomival és az õ baráti társaságával péntekrõl szombatra elmenjenek bulizni. Tipikus dolgokat akartam ide írni, hát ez is az – a post úgysem lesz soha publikus – szóval tegnap amirko Nóra indult, Orsi még rátelefonált, hogy ha jön, akkro elõtte nézzen már odahaza körbe és ha tud, vigyen neki: tampont... És ezt simán telefonban úgy hogy a másik oldalon, Orsi körül ott vannak a fiúk lányok, a baráti társaság. És Nóri: két SMS-t kaptam tõle (na ezek valószínûleg csak az anyjának írott SMS-ek CC-i), idemásolom mert nagyon tipikus. (Karakterhelyes a másolat!). Az elsõ hajnali háromneyged egykor jött: „Szija! Minden rendben, meg maradunk majd megyek max 5re megyek haza orsiekkal. Puszik!” Azután a második, fél négykor: „Szija! Minden renben, majd reggel megyek max 10re otthonleszek, nincs baj,semmi gond. Puszik!„ Ez is Nóri...
