(#1869) 2011. szeptember 03., szombat
A Kelenföldi Piac legszéle szombaton kora reggel – magán a piacon nagyon nem mertem fotózni, mert lehet, nem minden árus teljesen legális itt és még megneheztelnek :)
Nóri késõn kelt, de jókedvû volt, itt a képen éppen a savanyúságnak való uborkát pucolja
Orsi és Tamás már az ebéd után, ha jól emlékszem amikor a kép készült éppen Orsi frizuráját illettük kritikai szavakkal :)
(elõhang) A munka meg a kapkodás – ami az idejében nem elkezdett munka következménye – miatt csak napokkal késõbb írok errõl a szombatról ami akár jó is lehet, mivel nem veszek el a (felesleges) részletekben, ahogyan arra egyébként hajlamos vagyok...
(TTF) Kora reggel a munka tárgya a tantárgyfelosztás (TTF), ez a szokásos tanév elejei adatszolgáltatás a fenntartó felé. Az alapgondolat kiváló, a megvalósítás, a használni rendelt F2 nevû program elképesztõen túlbonyolított (de fényévekkel jobb mint elõdje a rosszemlékû FÕKIR-es alkalmazás). Elcsúsztam idõben az órarenddel tehát törvényszerû hogy elcsúsztam a TTF-fel is, ennyit a kapkodásról...
(piac) Reggel piacozni mentünk Erával, most kivételesen tényleg korán, na nem hajnalban de valamikor negyed nyolckor már el is indultunk. Szombaton gyönyörû idõ volt, még csak nem is koraõszi: kimondottan nyári, verõfényes, meleg napsütéses... Közepesen sok cuccot vettünk a piacon, majd' egy órát voltunk ott. Közel van, így persze felmentünk anyósomhoz, aki nem volt odahaza, õ i spiacolt reggel de után alement a boltba is, csak pár perccel hog y mi beállítottunk ért haza. Nem voltunk ott sokat.
Idehaza reggeli, TV, persze hogy egy fél órát elszunyókáltam, aztán meg munka akadt, porszívózni kellett. Era sürgött-forgott, tortát csinált, Orsi és Tamás ígérkeztek kettõre. Nóra elõtte nap késõn felüdt – inkább aznap korán – és mivel Orsiékkal volt tudtommal, erõsen kételkedtem abban, hogy Orsiék kettõre itt lesznek.
Itt lettek, nem is késtek olyan sokat. Közös ebéd, most mindenki itt volt, jó hangulatú közös ebéd aminek elõtte megköszöntöttük Tamást – az ajándékát korábban megkapta és saját szavai szerin tetszett is neki az ing, amit Era és Orsi meg Nóri együtt választottak. Nem voltak nagyon sokáig itt, Orsi zsibbadt volt meg farmert is akart venni magának hazafelé. Óvatosan szóba hoztam Orsi melóját az ebédnél – nem akartam határozott lenni, nehogy anyja nekiessen és veszekedés legyen belõle – de csak a szalagavatói táncok tanítása jár a fejében, azt hiszem sajnos most nem nagyon mozdul rá a lehetõségekre (amikbõl sok valóban nincs, de éppen mert alig valami van, erre a kevésre tényleg rá kellene mozdulnia.)
Amiután Orsiék elmentek, már nem volt itten semmi, nem sokkal késõbb Nóri is elment haverkázni, én meg nekiláttam annak, amivel a nap kezdõdött, a tantárgyfelosztásnak.
