(#1944) 2011. december 01., csütörtök
(vizsgatanítás) Korán keltem, mára pár dolgot még a tanítás elõtt meg kell nézzek, át kell nézzek, össze kell rendezzek. A postaládában várt a pénteki vizsgatanítással kapcsolatban egy óravázlat. Tegnap hívott a kolléga, nem tudtam akkor egybõl beszéli vele, Zsuzsa mondta hogy Nyírbátorból kerestek, nem értettem ki keres onnan, aztán kiderült hogy a mérnöktanár hallgató aki pénteken az elsõ órában a németeseimmel fog vizsga tanítani. Nem lesz azt hiszem ez számára egyszerû dolog, ekkor találkozik elõször nem csak a diákokkal de a hellyel is, tétre így egy ilyen tanítás igazán kihívás, de hát õ tudja... Az óravázlatát néztem át legelõször, alapvetõen rendben van, apróságokat tennék még bele, de egészében OK. Az Excel cellacímzési módjairól lesz szó, alapvetõ fontosságú dolog amit a diák el-elfelejtget és amit még sokszor kell majd felemlegetni.
(programozás) Aztán eszembe jutott még valami, Arnold, a tavaly végzettjeim egyike aki most fõiskolán tanul, keresett programozásal kapcsolatban. Õ volt a kettõ közül az egyik, aki akkor emelt szinten érettségizett informatikából, mert a felvételinél ez számára elõny volt, aki ezért programozás tanult, de még akkor sem ment valami nagyon fényesen neki, ha azt is hozzá teszem, hogy kettejük közül neki ment jobban (és õ dolgozott érte sokkal-sokkal többet, Ákos nem annyira...). Most érdekesek a kérdések, sok feladat-ötlet van abban, amire a kérdése utal, ami a fõiskolán nekik programozási feladat. Delphi-ben tolják, kicsit más a szintaxis - a kapott PAS-okat nem is tudom símán lefordítani FPC-vel, de persze nem nagy a különbség), na ez a feladat jó lesz desszertnek... Összerakom a sajátjaim órájára a feladatot, aztán a helyettesített órákra is: hatékonyabban lehet munkálkodásra venni a tanulót, ha ezek elõre megvannak, mint ha ott keresgélek...
(12) Nulladikban egy 12-es osztály lesz, heti egy órájuk van csak és elég sokan ezt érettségi tantárgynak akarják (sajnos nem egyébért mint hogy nem szeretik a fizikát:(), ezért elég rosszul jött ki most az, hogy a saját tanáruk hosszú idõre lebetegedett. Egy PowerPoint feladatot terveztem, érettségi feladat de ez nem tölti ki az órát, az Excel formázási fogásainak gyakorlására (felelevenítésére) tegnap nyolcadik órában is megcsináltattam azzal a 12-es csapattal a kicsiknek szánt sakk feladatot. Szépen ment nekik és meg is dolgoztatta õket, 10..12 perc alatt végzett a csapat nagyobb része vele. Ahogy látom a három helyettesítendõ órából kettõ 12-es, akkor a másik csoportnak is éppen megfelelõ program lesz ez. Azután azzal a 11-B-vel, a németesekkel találkozom akikkel, az angolosokkal tegnap és akikkel, az érettségizni akarókkal hátfõn elsõ órában: õk kérték, korrepetáljunk és a 14 fõ jelentkezõbõl a legutóbb már 13-an ott is voltak, azaz tényleg komolyan gondolják (hiszen a hétfõ reggeli "csak" korrep, semmi sem kötelezi õket hogy ott legyenek, "csak" az hogy érettségizni kívánnak, felkészülni akarnak...) Megcsinálom ezt, aztán inyenckedés jön a programozással, nem is baj: ma jönnek a 11.E-sek korrepre, velük is programozunk :)
(megoldás) Meg is van (a programozás), nem volt nehéz bár sok dolgot fel kellett eleveníteni. A feladat annyi, ha jól értettem (ha nem majd Arnold kijavít), hogy egy stringben adott az e (elõre) h (hátra) j (jobbra) és a b (balra) karakter - a string véletlenszerûen összeállított ha jól értem bár ennek talán nincs is jelentõsége) és ebbõl kell véletlenszerûen egy-egy elemet kiemelni. Hogy azért teljesen unalmas ne legyen, a stringet egy szöveg file-ba tettem na itt az UTF-8 megszívatott, annak az elején levõ karakterek feldolgozására vagy fel kell készíteni a programot - ettõl most eltekintettem mert nem volt kérdés - vagy símán ANSII a file... A beolvasás, véletlen szám generálás és a billentyûleütésig egy a sztring hosszának megfelelõ, annak egyik elemére mutató index generálása majd egy karakter kiemelése már csak technikai probléma... De régen is csinálhattam ilyet -- igaz akkor nagyon nagyon sokat, de hát akkor sokkal nehezebb körülmények között, mivel csak nagy sokára sikerült egy angol Turbo Pascal könyvet szerezni, a ma már romjaiban sem létezõ (nem ott létezõ) SzÁMALK könyvtárából vettem ki azt hiszem, a program saját help-je (ami kimagaslóan jó volt) meg a kitartó próbálkozás volt csak amire számítani lehetett, internet akkoriban még nem volt... Egészében viszont nagyon szerettem, hiába volt kutya nehéz, de öröm volt amikor sikerült. És elõbb-utóbb mindig sikerült... Ilyen feladatokat csinálva szépen vissza is jön minden... lehet, hogy a tanulás nem is hiábavaló dolog? :)
