(#1989) 2011. december 28., szerda
Ezen a napon volt hosszabb idõ után megint sörözés, a volt középiskolai osztálytársakkal. Egy idõben majdnem havi rendszerességgel voltak ilyenek: hol a Háry-ban, hol a tõle nem messze levõ Szabó család kifõzdéjében, aztán egy idõ óta a Bródy Caféban... (A Háry jó volt de átvette egy másik tulaj vagy kezelõ és már nem volt olyan jó, a Szabó család meg korán zár. A Bródy Caféban én nem szeretem, hogy dohányzós hely – ha minden igaz, csak 2012.01.01-éig bár Magyarországot ismerve biztosan lesz majd kibúvó, szinte minden alól van), de a többieknek megfelelt.
Most többen jöttünk össze mint máskor, hatan lettünk végül is. Eljött Döme, õ nem midnig van itt mert elfoglalt :), most Cila is itt volt mert bár hogy már nem jegyzõ, nem kell semmilyen rendszerességgel Pestre járnia, most azt hiszem édesanyjánál volt itt... Tibinek is véget ér az év, csütörtökön még délelõtt szerelik a targoncákat de utána, ahogyan mesélte, már csak a következõ évben. Most Lajos is ráért, máskor nem tudom miért nem, de hát õ tudja és persze Gyuri is.
Elég sokáig maradtunk: háromra lett „meghirdetve” amit aztán négyre módosítottak, Lajos jött csak vagy húsz perccel késõbb de onnan kezdve majdnem fél kilencig ott voltunk. Sok baromságról esett szó, fontos és teljesen lényegtelen dolgokról, sokat és nagyokat nevettünk, persze sok ebben az ugratás, nem is lájtosan, nem is kislányosan. A vendéglõben most meglepõen kevesen voltak: ugyan kora délután mindig majdnem üres de estére dugig meg szokott telni, most nem, talán ha egy asztalnál volt nagyobb társaság rajtunk kívül. Talán ezért, talán mert olykor tényleg hangosabbak lehettünk a szokásosnál, a pincér olykor aggódó pillantásokkal tekintgetett felénk, de gondolom, látva hoyg egy csapat középkorú (legalább!) pali és nem hangos sihederek, meg amúgy is félig üres házzal mentek, hát nem szólt egy szót sem... Elvoltunk elég sokáig, aztán Döme megy Gyuri valami Deák Bill koncert miatt szedelõzködtek és akkor valamennyien indultunk.
