(#2006) 2011. január 19., csütörtök
(valaha-e) (Lehet, nem kellene leírni hiszen dolgozatnak akarom kiadni, de úgysem olvassák az érintettek, elõtte biztosan nem utána meg már nem számít.) A sajátjaimakkal nagyon nehezen meg az adatbázis-kezelés, ezért apránként haladunk sokat jegyzetelve, és minden apró újdonságot újra és újra gyakoroltatva velük. Sokakon (a munkájukon) látom hogy hasznos ez, sajnos azonban akad a csoportban nem egy, akik még mindig olyan elemi dolgokra kérdeznek rá, hogy néha kétségeim vannak, megtanulják-e ezt valamikor...
(SQL) Az adatbázis-kezelésben eljutottunk oda, hogy kettõ a tábla, oda hogy szûrünk sõt megszámolunk csoportosítva vagy anélkül, eljutottunk oda hogy lájkolunk még ha ez nem is ugyanaz mint a Fcebook esetén :) Talán számít, talán komolyabban veszik – ez lenne a legfontosabb –, ha gyakrabban van számonkérés aminek az eredménye hanypn határozott jelzés feléjük is, és ha ez javuló eredményt jelent talán motiválja is õket...
Nem szorosan a post témája, de ilyen screenshot nem mindennapos, gondoltam ideteszem...
(barkácsol) Az igazán hatékony számonkérés pontosna azt a támakõrt kérdi amit tanítunk csak más környezetben, más adatokkal... Egy a magyar uralkodókat leíró kéttáblás feladattal gyakoroltunk mindenféle lekérdezéseket, azonban pont ilyen feladatom nincs... Felmerült, hogy a pápák történetébõl állítok össze új feladatot, de most hogy beesteledett a Wikipédiának, még azt a lapot sem érem el ahol a sok száz pápa nevét felsorolták: a neveket és mondjuk a nemzetiséget nem, tehát igazán jó kéttáblás feladatot ebbõl nem is tudok csinálni, most semmiképpen hogy demonstrál a Wikipédia de meg rendkívül nagy meló lenne most ezt összeszerkeszteni – inkább kerestem egy olyan feladatot ami komplexebb és amit komolyabb tartalmi sérülés nélkül a lehetõ leghasonlatosabbá tudok faragni, mint az órai meló...
A feladat... Úgysem olvassák reggel, utána meg már OK...
Mozimûsor, volt ilyen feladatom... Az eredeti változatban a tábla tartalmazza azt, hogy mi a mûfaji besorolás aztán másik táblák mozik és vetítések adataival tette többtáblássá a feladatot: na ez még sok nekik! Kimásoltam a filmek tábla tartalmát egy Excel munkalapra, kimásoltam a filmek mûfajára utaló oszlopot egy másikra, majd a többszörözéseket eltüntetve (haj, ezt az eredeti adatbázis egy lekérdezésével si megcsinálhattam volna), a mûfajokhoz kódokat rendelve, ott az Excel-ben egy FKERES()-del (mire nem jó ha tanítja az ember :)) a filmet tábla kódokat kapott a mûfaj oszlopban. Most már csak UTF-8 kódolású szövegállományba kellett elmenteni (Npp rulzik :)) és kész az alap, most jön a feladat szövegezése és pontosan olyan lekérdezések és annyi összeállítása, hogy a jegyek dolgában kiadódjon a rendes Gausz-görbe... Persze a két csoport esetében ez kétféle feladatsort jelent...
Meg is van... Alaposan át kellett alakítani az eredeti feladatot, szinte csak az adatállomány maradt meg, viszont most pontosan olyasféle lekérdezések vannak amiket gyakoroltuk – és remélem semmi olyan ami még nem volt (átnéztem az óravázlatokat). Szokás szerint ilyenkor nem tudom eldönteni, hogy túl erõs feladat lett-e belõle a nyolc lekérdezéssel vagy túl gyenge azzal, hogy csak kettõ kéttáblás lekérdezés van és igazán csak egy alattomos részfeladat: az importálásnál az üres mezõk miatt az amúgy számként kezelt oszlop szöveges lesz és ez az amúgy helyes lekérdezésben típuseltérési hiba miatt gondot okoz. Kíváncsi vagyok, lesz-e diák aki erre magától rájön – ilyesmi a gyakorlás alatt nem volt, erre maguktól kellene rájönni, ehhez gondolkodni kellene és fájdalmasan kevés késztetésük van a srácaimnak erre... Hát, majd meglátjuk az éles bevetésen, már nem kell sokáig várni... :)
[Update] Megírattam velük, hát nem vagyok feldobva. Az egy dolog, hogy a csökkenõ sorrendrõl még nem esett dó de csak az angolosok kérdeztek rá a DESC használatára – a németesek észre sem vették... Hasonlóan az üres mezõre való szûrés NULL értékét is csak az angolosok (pontosabban onnan is a legjobb diák) hiányolta, az azonban egészen komolyan aggaszt hogy ennyi magyarázat, ennyi erre fordított óra után még mindig képesek a forrás állományra rámenteni Access-ben (és az angolosok, nem a németesek!), még mindig nem veszik észre hogy a karakterkódolás UTF-8, még mindig képtelenek elég sokan figyelni arra, mi a kulcsmezõ és hogy a mezõneveket is a forrásból kell importálni. Nem tudom, hogy amíg ilyen alapvetõ problémáik vannak, addig hogyan léphetnénk tõle a soktáblás lekérdezések, valamit az érdekesebb SQL szerkezetek, pl. az allekérdezéses megoldások irányába. Kezdem kétleni hogy sehogyan sem – és még az sem vigasztal, hogy õk az elsõ olyan osztályunk, akik mivel 2016-van érettségiznek, az informatikát már nem választhatják ötödik tantárgynak. Hatodikat meg olyan nagyon kevesen vállalnak be...