Ma, vasárnap későn keltem, alig maradt időm a post-ra, nem is tudom most befejezni... Reggel kimegyek Ürömre, utána Kelenföldre megyünk, csak este leszek; akkor meg már itt a következő hét tennivalója.
Orsinak sikerült a bejárathoz egészen közel leparkolnia
Szombaton lekaptam Orsi kocsiját: pénteken késő este a bejárathoz egészen közel tudott parkolni. Ahhoz képest, hogy ha úgy gondolja, vagy két utcasarokkal odébb is hajlandó letenni a kocsit (és gyalogolni :)) ha nem hiszi, hogy egy szűkebb helyre be tud állni, ez haladás. (Ha gonoszkodni akarok, azt mondom: nagyon üres lehetett az a parkoló :))
Nincs mese, tavaszodik...
Ma már április van... A tél sem volt igazi – szerencsére – de mostanra egyértelmű, itt a tavasz. A ház előtt van egy vadalmafa féle, ez éppen most virágzik. Korán megyek, későn jövök, nem nagyon tudom hét közben lencsevégre kapni, de tegnap reggel csináltam róla pár képet. A közeliek életlenek, valamiért a halványpirosra nem akar a gép fókuszálni, de kissé távolabbról egészen jó kép sikerült..
Szombaton egész nap foglalkozás volt a főiskolásokkal. Most gépterem, PHP... Ez a foglalkozás tavaly nem volt, akkor nem voltak másodévesek. Emiatt kicsit kijöttem a gyakorlatból, de szerencsére volt alkalom gyakorolni :) A foglalkozás nem volt egyszerű. Nem ment könnyen a hallgatóknak, habár elég nagyok a különbségek a hallgatók között. Van, akinek lassú a tempó de a többség nehéznek, nehezen megérthetőnek és elsajátíthatónak tartja a programozást... Attól tartok, a legfontosabb még hátravan: a hallgatókkal megszerettetni a programozást...
Másodéves EJF főiskolások, PHP programozás a tananyag...
Remek volt az idő szombaton (nem is tantermi foglalkozásra, hanem inkább kirándulásra való idő). Száz ágra sütött a nap, szép, meleg idő volt. Csináltam egy képet az iskolához közeli Szent Vince templomról: ezt naponta látom, emiatt nem is valami érdekes fotótéma, de talán csak azért mert tényleg és a szó szoros értelmében (nekem legalább is) mindennapos téma. Most nagyon szépen mutatott a délutáni, ragyogó napsütésben. (Furcsa belegondolni hogy két hete a
A szombat délután csodaszép napos volt...
Vasárnap koradélelőtt, Üröm... Szombat este beszéltem le apámmal, hogy megyek. Délelőtt a lányok Kelenföldre készültek, de ők csak tizenegy körül akartak indulni, belefért még előtt hogy kimenjek Ürömre. A templomhoz mentem, megvárni apámat. A mise kicsit tovább tartott – virágvasárnap van ezen a vasárnapon – és amíg vártam, addig csináltam pár képet. Az alábbiakban ezek következnek.
Ez volt valaha a Kőfejtők irodaépülete. Évek óta magára hagyott rom, pedig szó szoros értelmében a falu közepén van!
Tavasz: már levelek vannak a főtéren, a templommal szemben levő téren álló fán
Az ürömi templom 2007 tavaszán
Aranyeső bokor az ürömi templom oldalában
Kilátás Üröm fő terén a templom felől, Pilisborosjenő felé
Kilátás Üröm fő terén a templom felől, az iskola felé
Kilátás Üröm fő terén a templom felől; jobbra az első világháborús emlékmű, balra a plébánia szomszéd házai
Az ürömi ház kiskertje; kortavasz van, még semmi veteméyn nem bújt ki
Apám szokása szerint :( az utolsó pillanatban, amikor már ott voltam találta ki, hogy a teraszról egy ágyat, egy régi heverőt vigyünk hátra a kis házba. Nem is lett volna ezzel semmi baj, ha előtte, szombaton este mondjuk a telefonban mondja. Akkor viszek munkaruhát – igy a frissen mosott kedvenc nadrágomban voltam kénytelen a kis hátban a kacatokat pakolni. Apám két hatalmas zsákban napraforgót meg búzát tart ott, már annak a kipakolása sem volt semmi, de a koronát a dologra az tette fel hogy valami réges régi festés után ecsetet egy petróleumos edényben ott tartottak régóta; ahogy tettünk vettünk ott, sikerült ezt kiborítani és simán lelocsolni a nadrágomat! Azt hittem felrobbanok mérgemben! Nagyon nagyon kellett vigyáznom, ne kezdjek el üvöltözni, mert azt később megbántam volna de nagyon bosszantott... Az ágyat helyre tettük, de utána lohalálában jöttem el, neghgy elfogyjon az önuralmam! Az öregem egészen egyszerűen nem értette, mi bajom: ahhoz elég önző, hogy fel se merüljön benne, hogy ma nem pakolni, rendet tenni mentem ki, azt meg nem érti, miért baj ha az egyetlen jó (a kedvenc) nadrágomat petróleummal leöntöm. Öt ugyanis (sajnos) iylesmi nem zavarna...
Fél tizenkettőkor indultunk el Kelenföldre. Előtte még vásárlás a közeli boltban... Apósomék megvannak, jó volt a délután. Nem maradtunk sokáig, fél ötre mér itthon voltunk.
Kelenföldön... A kocsiban mág az itthon, a Spaar-ban vásárolt cucc...
Apósoméknál egy orchidea szépen kivirágzott
Hazafelé: eljövetelkor apósomék elköszönnek
Most, vasárnap este van. A post elkészült, jó hosszú lett... Utólag végigolvasva benne van a mai nap, habár nem minden. Sok minden – és ez is valami...
