Hét közben van, szaladgálás, csupa hirtelen fontosnak tűnő dolog ami aztán egy pilanat alatt érdektelenné válik ha túl vagyunk rajta... Az időt viszont viszi, ami nem is baj talán – de eléggé nincs időm rendes, egybefüggő post-ra... Most is csak olyan szemezgetések...
Vasárnap elpakoltam az akváriumot – erről asszem esik szó valamelyik post-ban – valaha sok hal meg élet volt benne, de sajnos lassan kipusztult, mert senkinek sem ideje, sem kedve idehaza foglalkozni vele nem volt. Az üres akváriumot persze eltettem, fel a padlásra. A padlásfeljáróba tette ki telelni a növényeit a felettünk tizediken lakó. Tiszta, napos idő volt, világos is, készítettem a muskátlikról képet. Utóbb elnézve elég giccses lett, de elsőre nagyon megtetszet – hát ideteszem...
Muskátlik...
Muskátlik...
Vasárnap elég változékony idő volt: volt randa „taknyos” szürke novemberi idő de volt szeles, hideg de tiszta napos is... Amikor ez utóbbi, akkor csináltam a tizedikről pár képet, tetszik a kilátás (havát lassan huszonöt éve nézhetem)...
Kilátás ...
Kilátás ...
Tegnap, kedden a NTK-nál volt dolgom... Tizenkilencedikéről valami véleményezést kell írjak a tizedikes munkafüzethez, ez része a tankönyvvé nyilvánításnak. Ilyet még nem csináltam, nem tudom mi is lesz az, de elég részletesen elmondta a szerkesztőség vezető asszony, majd csak lesz belőle valami...
Nemzeti Tankönyvkiadó, Szobránc utca
Az egyik Accer projektorunkban kiment a világítótest – izzónak nem nevezném, annál sokkal komplexebb valami. Mondjuk kapásból az sem volt világos, hogyan kell benne ezt a valamit kicserélni. Azért elég jól adta magát...
Az egyik Accer projektorunk világítótest csere előtt
Az Első emeleten van egy tárló, ezt Katika, a könyvtárosunk szokta elrendezni. Nagyon szépeket tud csinálni: most például az őszi terményekből alakított ki egy nagyon szép tárlót...
Első emeleti tárlónk: őszi kiállítás...
Ma, szerda reggel még órák előtt rohangászás: a korábban vett tonereket „kiosztani”, volt amit nyomtatóba is be kellett tenni... Utána hipp-hopp lecseréltem egy közepesebb gépre a 17-es terem kivetítős gépét. Mint utóbb kiderült, ebből lett probléma: egy kolléga habár minden órai anyaga DVD-n van és habár az új gépen is van DVD olvasó (a régi gyengén is volt!), eléggé lehordott azért, hogy miért vittem el azt a gépet aminek a fix lemezére mindent felmásolt. Nem értettem, mi a fene baja, hiszen anyaga nem veszett el – a régi gépet csak félretettem, még nem húztam újra – ráadásul mindene megvan DVD-n... Semmi értelme nem volt hogy letolt – szerintem csak ki akarta élni azt, amivel más bosszantotta őt. Már majdnem visszavágtam, aztán meggondoltam magam: ugyan minek... Majd visszateszem ebbe a gépbe a régi gép fix lemezét és kész. Aztán hisztizzen mással... Hiába, a felhasználókkal nagyon nehéz boldogulni, sokkal bajosabbak, mint a gépek...
Három órám volt zsinórban: a NEO-sokkal befejeztük a stílus használatát illetve a szövegszerkesztőben alapformázásokkal gyakoroltunk: bekezdés- és karakterformázás, képek beillesztése. A 10A-sokkal szintén ez a téma, de velük dolgozatot írattam mert kevés az osztályzatuk. (Általában sem nagyon érkezésem az első két hónapban dolgozatokat íratni de még inkább: javítani... Más években ez jobban ment, most elég sok időt elvesz a helyettesség... Ez persze nem mentség, legfeljebb csak mentegetőzés...) A 12E-sekkel szintén dolgozat volt, de velük programozás. Ők nem nagyon szeretik – a másik csoportom akiknek ilyet tanítok a 11E-sek; mindkét osztály nyelvi előkészítős volt, azaz rengeteg számtech órjuk volt eddig, az alapozás rendben, velük lehet már olyan anyagot venni ami az elmeltszintre készíti őket – szóval a másik csoport viszont kimondottan szereti...
Viszonylag korán jöttem haza: Nóra tüszős mandula gyulladással van idehaza, egész délutánra nem akartam egyedül hagyni. Mondjuk nagyon nem ragaszkodott hozzám; egyszerűbben: hozzám sem szólt egész délután, úgy általában mogorva volt. Fene se érti, de hát egy bakfislány lelkét megérteni az határos a lehetetlennel.
