(#833) 2009. március 29., vasárnap
Vasárnap van. Munka nincs, pihenőnap... Borult az idő, de nincs hideg. Óraállítás után: korábbnak érzem, mint amit az óra mutat. Kora hajnali küldetés, tekergés kicsit a stadionkertben... Délelőtt Ürömre mentem...
A meteorológiának majdnem pontosan igaza lett, a szombati verőfény után ma, vasárnap borult az idő és így reggel lóg az eső lába. Vasárnap kilenc tájt jár az idő, most itt még nem esik, de nagyon kinéz egy kis tavaszi eső. A metrón vagyok, megyek ki Ürömre, a temetőbe is, hát fokozottan szeretném ha nem eredne el mert éppen az imént néztem meg a metróra várva a BKV térképén, hogy Ürömön, az alsó megállótól a temető és onnan a Rákóczi utca majd vissza a buszmegálló az majdnem hat kilométer séta. Nincs ezzel baj, de ha szakad az eső akkor nemszeretem dolog, nem jó megázni... Esernyőt meg természetesen nem hoztam magammal. Amúgy a metró nincs tele, de hát vasárnap reggel már az is fura hogy ennyien nem tudnak aludni? :)
Ma elég korán kezdődött a nap :) Orsi szerzett magának még egy munkát. Pontosabban egy munka találta meg őt, mert hogy Orsi azt hiszem még végszükség esetén se nagyon menne utána a munkának, megvárja míg az utóléri. Hát ez utól is érte, egy biliárdszalonban (olyan pub-féle) kisegítő négyórás pénteken és szombaton éjszaka. Ahogy mesélte tegnap (már ma hajnalban) a kocsiban hazafelé, ez nem kiszolgálás, csak pakolás, takarítás, szóval eléggé egyszerű munka. (Az én lányom aki otthon mosogatni sem nagyon hajlandó, itt ezt is megcsinálja – mire jó a bérmunka! :) Lehet, otthon is valami díjazási rendszert kellene bevezetni? :)) Szóval van új munkája... Valami este kilenckor kezd és zárásig, hajnali egyig ott van. Most péntek este dolgozott ott első alkalommal aztán tegnap, szombaton. Mivel Mira szombaton egész nap nálam volt, abban maradtunk Orsival még korábban pénteken, hogy amikor végez vasárnap hajnalban, akkor majd jól rám telefonál és érte megyek. Úgy látszott még szombaton délután, hogy ez vasárnap hajnali egy tájt lesz de éjfélkor felébresztett a hívása, hogy most végzett, mehetek érte. Állítólag a péntek este nem volt erős mert hogy most szombat munkanap volt (sok helyütt). Amint kiderült a szombat sem volt erős, nem tudom miért, nem is számít, szóval Orsi emiatt jöhetett el hamarabb... Eléggé zsibbadt voltam, két óra alvás után nem valami üdítő az ébredés telefonhívásra, de hát így beszéltük meg... Az odatalálás nem volt egészen egyszerű: nagyjából sejtettem, hogy hol van ez az Aréna Biliárdszalon, de pont mert ott van ahol, azaz a Népstadion kertben, sejtettem hogy nem lesz egyszerű a sötétben megtalálni... Orsi elmondta kétszer is telefonon, de sajnos esélytelen: nem értem meg, a sok logikai cikkcakkot meg körmondatot nem jegyzem meg. Már úton voltam amikor felhívtam, aztán mondta merre menjek és megtaláltam. Kissé már aggódtam a végére hogy elkeveredek a nagy sötét Népstadion kertben, de Orsi végül is rendesen mondta amit kell. Egy ponton volt piszok félreérthető, amikor körforgalomról beszélt, én meg sehol ott körforgalmat nem találtam. Mint kiderült, az egész stadiont körülvevő egyirányú autóutat emlegette mint körforgalom – na ez a szokásos körforgalmaknak vagy a százszorosa méretben :) Nagyon rosszul esett éjfélkor felébredni kevéske alvás után, de a friss hideg levegő az utcán felébresztett és örülök, hogy elmentem Orsiért: láttam legalább ezt a munkahelyét (nem veszélyes habár nem is teljesen nyugis hely, remélem balhé ott soha nem lesz, nagyon magában álló hely, nem hogy másik vendéglátó de még másik lakóépület sincs a közelében.) Ez az egyetlen létesítmény közel's távol, ez a stadionépület egy lelátója által fedetté tett és később beépített nagy tér. Örülök, hogy Orsiért elmentem mert amíg onnan gyalog kiér a Kerepesi útra, teljesen néptelen, teljesen elhagyatott helyen kell átvágnia a stadionkertben, ha itt támadják meg még csak meg se hallja senki... Na mit mondjak most ezmiatt nem kicsit aggódom is, de a fiatalok bátrak – nem is tudom, sajnos vagy szerencsére...? Ha kocsival megy az talán más, a kocsival egészen az Aréna Biliárd Szalon bejáratánál tud parkolni, amikor meg már a kocsiban van, talán nem éri baj... Ott kezdtem ezt a bekezdést, ezt a gondolatot, hogy korán kezdődött a nap: elég korán, mivel éjfélkor volt ébresztés, igaz: egyre, negyed kettőre már itt is voltunk. Orsi nem sokáig, összeszedte a cuccát és már ment is tovább Pátyra, ahogy mondta hétfő délután, este látjuk őt megint...
Kiértem közben az Árpád hídhoz. Kijövet a metróból vizes minden, esett de most nem esik csak földszagú a levegő – érdekes, ezt még a városi benzingőzön át is érezni ilyenkor vasárnap reggel – és nagyon be van borulva... Korábban úgy tudtam, 9:25 és 9:55 a busz indulás, mondjuk 9:27-kor némi rezignáltsággal kell nyugtázzam hogy sikerült elkésnem és fél óra várakozás néz ki... Nézem a menetrendet, nos nem is... Már hogy nem a várakozás lesz kevesebb, hanem a pár perc késés miatti várakozáson nem kell hogy bosszankodjak, ugyanis 9:15 és 9:55... Azaz a korábbira esélytelen lettem volna a, kicsivel kilenc előtti indulással, a 9:55-öst meg úgysem késtem le... (Csak akkor azt tudnám, hogy a net-es menetrendben miért szerepel 9:25... Na mindegy, most vasárnap van, nem időre megyek, minek idegeskedni...) Mondjuk pozitívum, hogy 15 perccel indulás előtt beállt a busz – emlékszem, amikor kamasz voltam és rendszeresen, nap mint nap jártam Volán busszal, akkor volt hogy csak az utolsó pillanatban kegyeskedett beállni, pedig gyakran ez télen, hidegben, hóesésben volt... Igaz, akkor még a busz szürke volt és mai szemmel nagyon régies, akkor még nem innen az Árpád hídtól ment hanem a Vörösvári út és a Bécsi út kereszteződésétől és akkor nem 49 voltam hanem 14 – hát szóval ez nem tegnap volt. Persze akkoriban nem 250 Ft. Volt egy jegy hanem 3,30... Érdekes, most hogy így belegondolok, akkor is egy liter benzin ára volt, most is... Na jó, ez talán nem változott... Ez már a sárga buszon íródott és íródik: mit mondjak, a metrón kényelmesebb, mert bár a világítás nem ilyen de legalább nem ráz annyira, mint a busz – mint tegnap a 103-as... Ez a busz tágasabb (asszem ez még Ikarusz, vagy Rába, amaz meg Volvó), de nagyon ráz és a fűtésnek (légkondinak?) tekinthető valami sem több, mint hogy nagyon hangos légbefúvó gézolajillatú levegőt fúj az utastérbe. Szerencsére nem állandóan :) Csak ha megy a busz :() Érdekes egy gépezet ez: csuklós, és farmotoros: akkor most az elölről harmadik tengelyt hajtja? És: a csukló nem húz mint a klasszikus Ikarusz csuklósnál, hanem tol? Na mindegy, ilyen elvetemültségek is csak nekem jutnak eszembe... A Vörösvári úti SzTK-nál járunk mostanra: borult az idő és szemerkél is az eső de a rendelő előtti tér tömve, sok mikrobusz, standok: piac. Olyan, mint amint a Blvd. Saint Ouen-en láttam 1200 km-re innen nyugatra és egy héttel korábban, Párizsban... Ez a hely, a rendelő volt gyerekkoromban amit mondjuk az Állatkertet még talán, amit Budapestből ismertünk: ha gyerekként betegek voltunk, gyakorta anyám ide hozott minket be és az ürömi orvossal nem is próbálkozott, nagyon nem bízott benne. Volt itt egy gyógyszertár is, az éppen a Vörösvári út és a Bécsi út sarkán volt, most már híre hamva nincs, még a terület is másként néz ki, most a BKV-nak egy ronda forgalomirányító konténere terpeszkedett ott, ahol 35 éve kis házakból álló házsor volt. Kicsit tovább: ahol valaha a Fonógép volt, most egy Shell benzinkút meg valami autókereskedés, mellette ahol egy agyagból levő domboldalból a cserépgyár az alapanyagot szerezte, most Tesco... A másik oldalon sincs már cserépgyár, autókereskedés van helyette... Kicsit még odébb a temető, na az megvan pontosan ugyanúgy ahogyan évtizedekkel azelőtt megvolt. Az elmúlás és ami azzal kapcsolatos, a virágboltok meg a sírkövesek azok nem változnak... Még odébb az ATI megvan de most tiritarka, az autóvezető iskolán kívül sok más cégtábla is van (már az autós iskola sem ATI), kiljebb meg a laktanya helyén lakópark és valami főiskola épületei. Itt valaha orosz katonák voltak, ott ahol most a lakópark friss és magabiztos, ha nem is gazdagságot de optimista jólétet sugárzó épületei vannak, 35 éve lerobbant, karbantartatlan, olajos, poros és piszkos katonai műszaki bázis van. (Vajon orosz testvéreink mi minden szemetet, mérgező anyagot ástak itt el, hogy nekik ne legyen vele bajuk? Feltehetően semmit és feltehetően aki a tiszti lakótelep lerobban, egy időben csak betoncsontvázat mutató épületeit ilyen puccos lakóparkká pofozta ki, a drága lakásokat úgy adta el hogy vagy megszüntette ezeket a veszély forrásokat vagy figyelmeztette erre az itt lakást vásárlókat... Kötve hiszem! :() Kiért a busz, Üröm, mészégető... Lezárom ARWEN-t, leszállok...
(Megint a buszon de most már háromnegyed egy, visszafelé tartok) Az eső nem sokkal azután kezdett el szemerkélni, hogy eljöttem a temetőből. Nincs hideg, de borult az ég és egyre határozottabban szemetel az eső. A buszról leszállva előbb az Ady Endre utcában néztem meg apámat de persze nem volt ott; utána elballagtam a temetőbe. Onnan hívtam apámat a mobilján, hátha a Rákóczi utcában sincsenek (volt már olyan, hogy jöttem és nem voltak itthon – igaz, ez kiderült volna ha telefonálok. A telefont nem vette fel, hát nem maradt más mint hogy elsétáljak a falu egyik végéből, a temetőből a másik végéig, a Rákóczi utcába. Idehaza voltak, apám is, Marika is. Kaptam egy kis kóstolót a házi hurkából, kolbászból, eltrécseltünk vagy másfél órát. Apám le akarja mondani a Matáv-os, vagy most már T-Com-os telefonját, UPC-set szeretne helyette – megbeszéltük, hogy jövő kedden kijövök érte és valami T-Pont üzletben nyélbe ütjök... Nekem is kell, ezzel a Favorit Komplex csomaggal alaposan rászedett valami telefonos ügyintéző, igaz, csak a dolgát végezte amikor bepalizott, nekem kellett volna akkor, egy éve jobban figyelnem, de most lejárt, most majd jól visszatétetem a legalsó díjcsomagba. Apám azért nem ment utána mert a trabija jobb hátsó futóműve lengőkarja egyik csavarja letört vagy mi, most ott áll a trabi a Rákóczi utcai ház mellett, arra vár hogy Marika fia megcsinálja, állítólag nem kell hozzá sok alkatrész csak egy csavar, de nagyon rossz helyen van, nagyon nem egyszerű a szerelése. Ezért is de mert jobban szeretném ha apám nem vezetne, jó lenne ha megvárna majd ezzel a T-Com-os dologgal, kijövök érte, elviszem csak ne vezessen... Majd meglátjuk...
Az autóbusz végállomás az Árbád hídnál. A kép 2009 március 29-én vasárnap délelőtt készült, Ürömre mentem éppen és sokat kellett az ürömi buszra várni...
Kilátás a Radnóti Miklós utcára, dél felé, a Radnóti utca és a Táncsics Mihály utca kereszteződéséből fotózva. A kép 2009. március 29-én vasárnap délelőtt készült.
Tavasz, orgona rügy amiből lassan zsenge hajtás, üde zöld levélke fejlődik... A kép 2009. március 29-én vasárnap délelőtt készült az ürömi temető bejárata előtt.
Üröm, egy frissen kialakított sétálóutca. Az Óvoda köz valaha egy kis egyirányú utca volt, aztán egy ideig nem lehetett behajtani de rendes utca volt. Éppen most, tegnap adták át ezt sétáló utcának. Nem tudom minek csinálták, rövidke is, kiesik a központból és semmiféle üzlet itt nincs, de hát csak tudják mit miért csinálnak. A kép jobb oldalán is új építés: az Óvoda új épületei láthatóak. A fotó 2009. március 29-én vasárnap délelőtt készült.
Üröm, a fő utca délkelet felé, a falu központja felé fotózva a Kert utcai kereszteződéstől, a buszmegállótól fotózva. A kép 2009. március 29-én vasárnap délelőtt készült, akkorra eleredt az eső.
Marikáéktól most nem gyalogoltam vissza a fő térig, a buszmegállóba, hanem lejöttem egy kis lépcsőn és a falu legvégén levő buszmegállóban szálltam fel a buszra. Most nem kellett olyan sokat várni, mint reggel, most alig pár percet. Egy fiatal lányka, alig idősebb mint Orsi, egy kis Peugeot-val lassított a buszmegállónál, leengedte az ablakot és kikiáltott, erre kell-e menni a Bécsi út felé... Nagyon bosszantott, ha mát nem tudja hol van és merre jár, ha már segítséget kér, miért olyan pökhendi hogy a seggét a kocsijából kivenni erre a kis időre lusta... Egy szót nem szóltam hozzá, csak mutattam, a másik a jó irány – nem hiszem hogy ez alapján megtalálja, mert ha ennyire nem járatos itt, akkor a fő téren még simán elmehet rossz irányba, de akkor sem mondtam neki többet, nagyon zavart ez a „Hé paraszt, melyik út megyen itten Budára” hozzáállás... Ha ilyen, hát boldoguljon... Mindegy, nem ér a dolog annyit hogy felhúzzam magam ezen... Viszont ebben a buszmegállóban nem szoktam felszállni, erre nagyon régen nem jártam. Azt hiszem, legutóbb talán akkor amikor anyám halála után alig két hónappal talán, valami továbbképzés volt az Üröm és Pilisborosjenő között le vő, valaha a két falu számára együttes használatra épült de most azt hiszem a Sulinova Kht. kezelésében levő oktatási intézményben Linux rendszergazda továbbképzésen voltam... Nagyon régen volt, több mint négy éve... Azt megelőzően meg talán ha 30 éve láttam a falunak ezt a végét, akkor sem volt nagyon beépülve, de ez az alsó része most sem, az új házak magasabban, a Nagy-Kevély oldalában vannak. Itt csináltam pár képet. A buszon kezdtem el ezt írni – de már a metrón fejezem be, a sárga buszon simán bealudtam. Mikor átszálltam a metróra, az Árpád hídnál, még mindig szemerkélt az eső... Telibe találta a prognózist a meteorológia...
