(#905) 2009. június 7., vasárnap
Errõl sem elõször írok... Rendezgetem a képeket. Valamikor a legelsõ digitális fénykép elkészítése és számítógépre másolása után kezdtem el a fájl neveket, nem túl fantáziadúsan, nyolc karakteren, egyszerû sorszámmal jelölni. Feltételezve hogy nem mindig minden számon készült kép és fordítva, elképzelhetõ hogy egy számot egynél több kép is kapott illetve hogy olykor egy-egy képsorozat nem így kapott állomány nevet, de mivel a döntõ többségükre a képeknek ez igaz, most valahol a hamrincezredik kép kapott számot. Ezeket egyelõre egyoldalas DVD-kre kiírva tárolom, de ebben a hihetetlen méretû halmazban megtalálni valamit több mint nehéz. A képek mind JPG állományok, ennek van IPTC rekordja... Magától értetõdõ, hogy ezeket ki kell, ki kellene szépen tölteni, mindegyik képhez hozzárendelni a kép tartalmát tekintve releváns kulcsszavakat és akkor már „csak” azt a problémát kellene kezelni, hogy egy esetleges keresés egyszerre lássa mind a harmincezer, illetve a késõbbiekben még több képet. Mondjuk ez olyan 70..75 Gbyte, ez ma már nem durva méret ha csak a méretet nézem, az már egy másik kérdés, hogy a mai HDD elérési sebességek mellett harmincezer vagy annál több fájl felkeresése és mintaillesztéses keresés ezek egy részében (a kulcsszavak keresése) igen számottevõ idõigénnyel bír. Ez feltehetõen pár év múlva lecsökken, amint minden ami a lassúsággal és a szûk tárolókapacitással volt kapcsolatos, eddig megoldódott az évek során. A probléma nem is mûszaki hanem szubjektív: semmilyen ügyes megoldás nem segít, ha a képhez nincs hozzákapcsolva metainformáció! Azzal még csak nincs is gond, amikor egyszerre pár képe kerül átmásolásra a fényképezõgépre, mert ritka kivételtõl eltekintve, amikor nagyon kell kapkodni, akkor csak-csak nem mulasztom el, de amikor valami eseményen sok, rengeteg gép készül valami alkalommal, na az már neccesebb... Pedig minden kép lehet valamikor fontos, jó lenne ha a képek tengerében és az idõ homályában egyik sem veszne el...
