(#935) 2009. június 20., szombat
Szombat, a hétvége egyik fele... Pénteken egészen késõig csináltam a vizsgalapokat. Az idõ nem is azzal, hanem Fejõs Laci dolgozatainak kijavításával telt el. Öt kérdést, feladatot adott a hallgatóknak, de ennél többet nem tudtam a feladatról – és tõle már sajnos nem kérdezhetem meg... Végül is kijavítottam, a tartalmasság és a részletesség döntött, de lehet, nem volt a dolog túl igazságos, ezt nagyon udvariasan jelezte is az egyik kollegina. Laci annak idején az órai prezentációt közreadta és ennek alapján kellett az öt kérdésre megválaszolni. (Az egy nehéz kérdés, hogy ilyen elõadáson, gyakorlaton az oktató adja-e közre a prezentációját, valami korábbi post-ban én is elmerengtem ezen, mindegy is most mert ez a kiinduló feltétel, ez van) Azok a hallgatók akik így vagy úgy de éppen teljesíteni akarták a követelményeket és semmiképpen sem túlteljesíteni, õk a kérdésekre elég szûkszavúan válaszoltak. Ennyi elég is lenne szerintem – egy foglalkozás utáni vagy egy következõ foglalkozáson megtartott de mindenképpen helyszíni számonkérésen. (Én általában az elõbbit csináltam mostanában bár éppen ebben a félévben a másodévesek hálózatismeret 2 tárgyat kértem számon a következõ találkozásunkkor. Ez bejött, a baj csak az, hogy a félévben az utolsó tárgy, pláne ha csak egy van, így nem kérhetõ számon...) Szóval, oda akarok kilyukadni hogy Laci tárgyát egy otthoni dolgozattal kérte számon, szerintem ezt úgy abszolválni hogy a kapott PPT egy-két mondatát kimásolják, hét kevés. Elégtelennel nem akartam emberkedni, de bizony aki csak ennyit csinált, az ezt a tárgyat egy kettessel zárta. Amúgy egy ötös született és vagy fél tucat négyes, ez harmada a teljes csapatnak, tehát átlagban azért az eredmény nem rossz – és megvan a differenciálás is, ez szerintem fontos; kapjon jobbat, aki többet töri magát a feltétlen, a minimum szükségesnél...
