(#1075) 2009. szeptember 14., hétfõ
Csütörtökön beszéltem egy sráccal akinek az önéletrajzát azt hiszem Erzsike révén kaptam (aki meg a gazdasági vezetõk levlistájáról szerezte), aki földrajzszakosként tanítani jöhetett volna. A srác megnyerõ volt, bár tanár kollégának nem tudtam elképzelni pár gyakorlati probléma miatt. Egyfelõl állása van az FPH-nál, és azon túl hogy nehogy már a fenntartónkkal emiatt konfliktusba keveredjünk, azt sem nagyon tudom elképzelni miként tudna, tudott volna heti nyolc órát két teljes délelõttöt onnan elszabadulni. Mondjuk ezt õ sem... Talán ennél is komolyabb problémának láttam, hogy a srác bár végzettsége rendben volt és földrajzszakos tanárként szerzett egyetemi diplomát, de térképészként dolgozott azóta is és az egyetemi képzés során volt tanításon túl még nem dolgozott iskolában. Abban maradtunk csütörtökön, hogy majd hétfõn keressük egymást. Kerestük is, bár másként: idõközben megszereztem annak a kolleginának a telefonszámát aki a Wallenbergbõl, ha jól emlékszem egy GyES-es kolléganõ visszajöttekor állás nélkül maradt, aki egyébként nyugdíjas, aki egyébként nem csak nagyon akar tanítani, de elõtte még júniusban (és elõtte sok sok évet tanított is), szóval aki a sráccal összevetve mindenképpen ideálisabb választásnak tûnt. Hétfõn – ide akartam kilyukadni a bekezdés elején :) - reggel szokás szerint olyan háromnegyed hétre bent voltam. A hölgy nyolcra ígérkezett, osztályfõnöki órám meg csak valamikor délben kezdõdött: a földrajzos kolleginának, aki másfél hét után itt hagyott minket hétfõn volt három órája, mindenekelõtt ezt kellett kiírjam helyettesíteni. (Nem is volt egyszerû, aki szakszerûen tudta volna, az a biztosítási ügyek miatt kérte, hogy most ne, így csak szakszerûtlen maradt, ezt pedig senki sem szereti). Nem tudtam viszont a végére járni, mert a megbeszélt nyolc helyett a hölgy már fél nyolcra itt volt, és jó sokat eltrécseltünk, kilenc tájt is volt már mire minden a helyére került – igaz, ahogy most látszik, a földrajzszakos tanár kérdése megoldódott!
Egy kapkodás volt a hétfõ délelõtt, bejelentkezett a fogorvos asszisztense is és jelezte, hogy ha a dolgok másként nem alakulnak, akkor szerdán jönnek: az õ munkájukhoz meg névsorok kellenek. Ezt a tanulónyilvántartásból szoktam volt megcsinálni, de úgy gondoltam hogy annak a programnak a használatát elõbb-utóbb fel kell valamivel váltani. Az F2 tûnik jónak – hétfõ este ezzel elszórakoztam (de errõl részletesen már írtam). Hátfõn Orsi is volt a suliban, nem is egyszer. Az iskolában szemközt van az orvosi rendelõ, ide kapott beutalót röntgenre és ortopédiára, mert a nyakát, hátát fájlalja. A temetésen is eléggé merev volt a nyaka, úgy látszik ez most megijesztette õt eléggé ahhoz, hogy ha jól emlékszem a temetés elõtti napon lement a háziorvoshoz akivel igen nagyon jóban van (akinek a nagyfia is táncol és ez Orsival máris közös hang volt – érdekes, én soha nem tudok ilyen közös hangot találni szinte senkivel; szóval ez irányú tulajdonságait a nagylányom szerencsére nem tõlem örökölte). Na, szóval a háziorvostól kapott beutalót, ezekkel ment el hétfõn az iskolával szemközti rendelõbe, Kocsival jött be Pátyról: Tomi már jár iskolába, elkezdõdtek neki az órái és Tánya sajnos most nem hadrafogható.
Orsi mesélte, vasárnap már úgy mentek haza hogy ötpercenként meg kellett állni mert állandóan felforrt a víz, bár akkor még nem tudták miért. (Tamás nagyon ért a kocsihoz, nem olyan triviális oka volt, mint hogy megreped egy gumicsõ vagy elszakad az ékszij.) Hátfõ délelõtt Orsi szépen körülírta, a termosztát adta meg magát, szóval Tánya most nem gurul, Orsi Mirával hozta be Tamást, aztán letette a suliban és ment az orvoshoz. A röntgennel meglepõen hamar végzett, én rendesen benne voltam a napi teendõk sûrûjében amikor másodszorra is beállított. Érdekes, hogy most már nem a filmet adják ki hanem egy CD-t... Azt hittem egy pár JPG kép van rajta de nem, egy komplett futtató rendszer (német nyelvû :)) és ez adja fel a röntgen képeket. A CD tartalmát meg a leletet lemásoltuk, Orsi elhúzott Arénába – az ortopédiára csak délután kellet mennie, nem nagyon tudta, mit is csináljon addig. Az ortopédiával délután nagyon elégedetlen volt. Találkoztunk, igaz csak azután hogy végzett, azelõtt nem, csak egy SMS-t írt hogy letette a kocsit a suliban és rohan. Én sem voltam ott, elvittem az augusztusi papírjaimat a Vas utcába, az FPI-hez (valami TisZK iroda) mert mail-ban figyelmezettek hogy valami revízió miatt pótoljuk ha hiányosságunk van. (Mondjuk nekem nincs, de ez sem számít sokat, még a júliusi pénzt sem fizették ki, revízió ide vagy revízió oda... A papírok leadását mindig megkövetelik, a fizetés azonban hektikus... Hát, sokat ezzel nem lehet tenni, mindenesetre amit nekem kell, ami részemrõl volt elmaradás – mert valóban szeptember elsején kellett volna, de most az év elejei rohanás miatt elmaradt – az most megvan. A többi meg türelem, legalábbis az én részemrõl...
