(#1153) 2009. november 14., szombat
Az idõ kitisztult igaz, kicsit le is hûlt. Pénteken már nem esett, borult sem volt, de már az õsz is elmúlt, már a hosszan tartó napsütés sem melegíti fel a levegõt...
Sok pocsék idõjárásos nap volt a héten, esett is rendesen: tipikus késõõszi idõ. Pénteken reggelre viszont kitisztult, derült volt az idõ, ilyenkor nagyon szép képeket lehet csinálni...
Pénteken egy nulladikkal kezdtem, ez az emelt szintû érettségi felkészítés. Ez nem kötelezõ foglalkozás, két 13E-sem és két 12E-sem van. Egyszerre valamennyien azt hiszem még soha sem voltak jelen: most például az egyik 13E-s srác volt itt (õ tud a legtöbbet, õ jár a legszorgalmasabban), az osztálytársa beteg, aztán Ákos is beesett vagy 10 perccel az órakezdés elõtt és a szokásos stílusában közölte hogy szerdán már a villamoson hazafelé jutott eszébe, hogy volt foglalkozás. Hát nem tudom, így az õ emeltszintûjébõl mi lesz....
Az emeltszintesekkel eddig szinte kizárólag a programozásal próbálkoztam, sajnos asiker elmarad a várakozásaimtól. Azt találtam ki, hogy amellett hogy erõltetem hogy lehetõleg mindegyikük minden foglalkozáson legyen jelen, amellett az egyhangúságot is elkerülendõ más témakröröket is feldolgozunk egyes óracsoportokon, most például az adatbázis-kezelés. Attilának nagyon szépen ment is, Ákos azonban nagyon lassan került képbe, õ maga mondta hogy de hiszen ilyet régebbentanultunk – ezzel együtt nem ment neki túl jól, Hát, remélem májusra fog...
Elsõ órám a kicsikkel volt. Az elõzõ napra terveztem nekik dolgozatot szövegszerkesztésbõl, de aznap (még) kísértem a nyílt napra jött vendégek egy csoportját, aztán úgy alakult hogy a dolgozat nem lett meg – megírták most, pénteken. A feladatot – lehet, nem túl sok ötletességgel és szellemességgel – úgy csináltam meg, hogy a 2005-ös (elsõ) középszintû informatika érettségi szövegszerkesztõ feladatára hasonlítson – hiszen ennekelõtte éppen annak az elkészítésével gyakoroltunk, tehát stimmelt, hogy az éppen gyakorolt tudáselemeket kérjem számon. Nem ment mindenkinek, de szerencsére: nem ment elsõre, szerencsére volt foganatja a bíztatásnak, nem adta fel egyikük sem és ahogyan láttam, még a lassabban haladók is elég szép készültségi fokon el tudták készíteni.
A délutáni fõiskolás foglalkozásra megvolt az anyagom, az azt követõ programozás órára viszont nagyon nem. Éppen hogy a dolgozat feladat megvolt, órai nem. Két stringes példát összeütöttem délelõtt, de elég macerás, hol ez hol az jött közbe. Viszont igen nagy szerencsével találtam két remek kis példát, ami szövegállomány elérését: írását majd olvasását végezte el. Az elsõvel nem is volt gond, a második, a talált mintapélda azonban nekem egyáltalán nem mûködött, hát ezzel elbíbelõdtem egy sort amire „megszólalt”, de nem baj, legalább olyan lett amilyennek én akartam és a JAVA néhány olyan formai érdekességét is sikerült beletenni amit korábban mutattam de annyival korábban, hogy szerintem nem emlékeznek rá (A dolgozat majd megmutatja, hogy tényleg így van-e)
Kaja, majd kettõre itt is volt a csoport. Lement a fõiskolás foglalkozás, utána versenytempóban át a Mérnök utcába és ott meg JAVA programozás. Az utóbbi kicsit tovább is tartott, a hallgatók egyike-másika sem sietett, végül is majdnem háromnegyed kilenc lett, mire hazaértem. Csak Nóri volt idehaza. Õ elõtte este (mit este, éjszaka és hajnalban! :)) Tamásékkal volt valami bulin, ahogyan mesélte délután aludt egyet és gondolom azért (is), estére igen beszédes lett, sokat és sokfélét mesélt. Meg kell mondjam, a végére majd leragadt a szemem – nem mint ha unalmas lett volna, de nagyon hosszú lett a nap...
