(#1236) 2010. január 28., csütörtök
Pénteken reggel még száraz, igaz: nagyon hideg de száraz idõ volt, aztán délelõtt elkezdett esni a hó. Nem esett jól, mert most nem én voltam kocsival (nagyon utálom amikor autóznom kell és szakad a hó), hanem Orsi: neki kellett kimennie Pilisszentlászlóra pénteken délelõtt... Aggódtam rendesen, aztán este amikor felhívtam mondta is, hogy kifelé száraz úton meg ezért a rövidebb utat, a hegyek közöttit választotta de visszafelé nem mert kockáztatni és bejött a városba ami számottevõ kerülõ de a hóesésben még az is elég csúszós volt...
Egy órám volt csütörtökön, mivel hogy a délutáni elfoglaltság miatt – lásd lentebb – az emelt szintû elõkészítõt elpasszoltam. A délelõtti óra a kicsikkel volt, elõzõ nap a szövegszerkesztést egy idõre legalábbis lezártuk, befejeztük egy összetettebb feladatnak számonkéréssel való megoldásával, és most témát váltottunk. Az adatbázis-kezelésbe kezdtem velük bele. (A tavalyi óravázlataimat nézegetve, a most 10E-sekkel, akik tavaly voltak kicsik, január 5.-én tettük ezt meg, azaz a mostaniakkal kicsit többet foglalkoztunk a megelõzõ témakörökkel, majd kiderül, hogy megérte-e) Szóval csütrörtökön adatbázis-kezelés... Ez nehéz témakõr, habár ha eleget csinálja a diák, akkor megy neki, ami egy megy azt talán nem utálja nagyon. Ez elérhetõ cél, ez reális cél, és ha ennyit a többségnél, esetleg mindenkinél el tudok érni akkor ezt a témakört jól megtanítottam nekik! Most még csak az alapok mentek le, a fogalmak kerültek szóba, csütörtökön egy adatbázist létrehoztunk és egy táblát bele, a mezõket kézzel létrehozva és pár rekorddal feltöltve...
A SOTE valami elméleti tömbje, a Thaly Kálmán utca és a Vendel utca sarkán, háttérben a régi Forte (ez valami fényképezéshez való vegyi anyagokat gyártó magyar cég volt) épülettömbjével ami mára egy romhalmaz. A képet 2010. január végén csináltam, amikor az OKÉV-hez kellett menni és kigyalogoltam a Klinikák metró megállóhoz, pont azért hogy a téli tájból képeket csináljak.
Késõ délelõtt az OKÉV-hoz kellett menjek, hétfõn szakmai vizsgák, a tételeket, az írásbeli feladatokat kellett elhozzam onnan. Szakadt a hó, csináltam pár havas képet, de csak a suli környékérõl tudtam (ez, ami a Vendel utcánál levõ Sote tömböt mutatja, is ekkor készült), mert a két pár akksi mindegyike annyira kivan, annyira elöregedett, hogy teljes töltés után sem bír ki 10..15 percnél többet. Amikor feljöttem a Lehel térnél, sajnos már nem volt töltet benne, pedig a Lehel tári templom behavazva, na az is szép látvány, az is fényképre kívánkozott volna...
A feladatokkal vissza kellett menjek a suliba, dél is lett, mire visszaértem, aztán rendesen elvacakoltam az idõt – nem is igen emlékszem már mi feladat adódott, ebédelni el sem tudtam menni és így is késve értem ki az Övegesbe. Délbudán van, a hóesésben minden puha fehér lett – a fényképezõgép akksijait töltöttem az iskolában, hogy legalább pár képre legyen elég az energia, na pontosan pár képre lett elég... De az a pár legalább megvan!
A foglalkozás szerkezete most is hasonló volt. Mármint az Övegesben... Az elsõ óra egy bemutató óra. A csütörtökirõl a fentiek szerint jól lemaradtam. Kettõt láttam eddig, az elsõ annyira nem nyûgözött le, a másik kimondottan jó volt. A csütörtöki nem tudom, az órát követõ megbeszélésre értem csak oda. Ami meg viszont jól elmaradt, mert az órát tartó idõs hölgy kolléganõ – õ egyébként az egész képzés szervezõje is az Övegesben, igazán egy roppant szimpatikus kolléganõ – sajnos nem tudott ott maradni mert persze éppen akkor szakadt a nyakába ezen tanfolyammal kapcsolatos adminisztráció, így lett ez egy lyukas, semmire sem jó óra. Na ez úgy ebben a formában nem esett jól, simám megebédelhettem volna a mi sulinkban, nem kellett volna sehova sen sietnem. (Ráadásul csütörtökön volt az ebédbefizetés amit jól el is felejtettem hogy ne késsek [sokat] az Övegesbõl, rizikós volt hogy ezmiatt viszont ugrik a februári ebévem... Pénteken aztán sikerült befizetnem, de ez csütörtökön délután, az Övegesben, a semmit-nem-csinálunk órán nem tûnt annyira tetszetõsnek és biztatónak...)
A Sümegvár utca valahol a Sümegvár köz és a Sümegvár utca sarkán állva északkelet felé nézve. Az 53-as busszal mentem a Skálától (most már nem az, valami csarnok van a helyén, a parkolójában meg az Alee), a busz a Budaõrsi úton megy végig és a Sasadi útra fordul le jobbra. Azárt hoyg túl ne vigyem – eggyel elõbb szálltam le tévedésbõl, az Elõpatak utcánál kellett volna... Úgyhogy sétáltam egy nagyon a hóesésben, de legalább elkészültek ezek a téli képek... (A fényképezõgép akkujában annyi töltés már nem volt, hogy magáról az Övegesrõl is csináljak akkor egy képet :()
Csütörtökön (a meg nem tartott óramegbeszélést követõen) egyetlen elõadás volt, egy kollegina tartotta az Övegesbõl, oligofrén-pedagógus a program szerint. (Meg kellett nézzem, mit is jelent a szó, nekem valami kozmetikum jutott elsõre errõl eszembe :)) Egy igen fiatal hölgy, amit elõadott érdekes volt, a stílusa azonban nem mindig tetszett. Akarva-akaratlanul is a mondanivalóját úgy fogalmazta meg a diákjairól, a tanulási és részképesség-zavaros diákokról ami a hallgatóságot – ez sem valami hízelgõ a hallgatóságra nézve – nevetésre késztette. Annyira kényelmetlen érzés volt, annyira nem helyénvaló szerintem nevetni azon, ami másnak nem megy jól, amiben akárki más kevesebb mint a nagy átlag. (Errõl mindig a „Virágot Algernon-nak” jut eszembe...) Persze lehet, hogy egészen egyszerûen csak túlreagálom a dolgot... Az elõadás jó hosszú volt, és mivel a hallgatóság zöme is humán szakos sõt sokan kimondottan magyar szakosak voltak és a hölgy, az elõadó is, illetve mert végül is a téma, azaz a diszlexia és a diszgráfia is legszorosabban ehhez kapcsolódik, a hallgatóság is elég intenzíven érdeklõdött, kérdésekkel reagált... (Ez nem mindig van így, korábban volt egy idegélettannal vagy mivel foglalkozó fiatalember elõadni – a csinos pszichológusnõ fél-elõadása után – na az is érdekes volt de ahhoz nem nagyon tudtunk mit hozzászólni.) A mostani elõadó, a kis hölgy viszont a prezentációját nem adta ide, mondván hogy egy tömörítvényt készít róla majd és azt adja közre... Ez jó taktika, meg kellene gondolnom hogy hasonlóképpen tegyek majd a fõiskolai (meg ha lesz, a SzÁMALK-os) tanfolyamokon...? Nem hiszem, mert már milyen az, hogy nem adja...? (Mondjuk ha tényleg a prezentáció az elõadás vázlata lenne és nem maga az elõadás, ha az anyag leglényege elhangzik csupán és a prezentáción „csak” a vázlata van, akkor végképp nem értem, miért nem közreadható – szerintem a jó prezentáció ilyen – , de végül is mindegy...)
Kicsit korábban végeztünk mint az eredeti kiírás, ezért is meg mert Gábor visszahozott minket a sulihoz, hamarabb hazaértem mint terveztem. Most nem busszal jöttünk vissza, mint azt hiszem az elsõ foglalkozás után, amikor Pirinek valamiért a Budaõrsi úton le kellett szállnia és Edina olyan lelkesen magyarázta, magyarázta és magyarázta, hogy végül is mindannyian, ék kettem Judit is meg én is leszálltunk a nagy semmiért... :):)) Most egy hétig nincs ilyen foglalkozás, csak a jövõ utáni héten kell ismét menni délután az Övegesbe... Jó hosszú tanfolyam és attól tartok, azt a záró dolgozat témát is behajtják rajtunk, valamit be kellene majd ott újítani de legalább ezért a 40 óráért, a hét évi 120 óra ezen negyven órájáért nem nekem kell fizetnem, 2010 január elseje óta ugyanis ez a 120 óra kötelezõ de teljesen a delikvensnek kell állnia :(:( Hát nem esne jól...