(#1499) 2010. szeptember 15., szerda
Kocsimosást gyakorolnak a szakmai évfolyamosaink az egyik iskolai gyakorlati órán
(kocsimosás) Sok a gyerek az iskolánkban – ez nagyon jó – sok az osztály – ez is jó – viszont az épületünk mérete nem változtatható – na ez meg adottság –, mindamibõl az következik, hogy bizony erõsen délutánba hajlóan is vannak foglalkozások. A szakmaiak azok, közismereti órát, ami az alsóbb évfolyamokon van, nem nagyon teszek délutánra. Szóval szakmai foglalkozások vannak jobbára délután (pontosabban délután is). Szerdán készült ez a kép, hazafelé jöttem, a félemeleti lépcsõfordulóban tárva nyitva az ablak, onnan láttam azt, hogy a Csarnok 3 elõtt a mosó berendezést próbálgatják a srácok. Nem tudom melyik osztály – az órarendbõl meg tudnám nézni de végül is mindegy. Sok minden félé tanítunk a szakmai évfolyamokon, a szakmai tárgyakból, a moduláris (és hozzá szokták tenni: kompetencia orientált – habár a fene tudja, pontosan miért kell hozzátenni mert ez csak egy lózug, és szerencsére nem ettõl az érthetetlen magyartalan kifejezéstõl lesz jobb a munkánk) szóval a moduláris szakmai képzés, az új OKJ tantárgyprogramok bevezetésével például kocsimosást is kell tanítsunk. Aki ezt kigondolta, biztos értõ kézzel alakította (és alakítja valami fennhatóságnál) a dolgok menetét és éles tekintettel szemléli a távoli horizonton a jövõnek az õ alakulását, és mely alakulásban bizonnyal markáns határozottsággal merül fel a korszerû géperejû jármûveknek az õ javításuk kapcsán az, hogy értõ kézzel kell majdan lészen jövõ szakembereinknek tudni ezen csodajármûveket -lemosni! Másnak nem tudom bétudni, ugyan már mi a fenéért kell ezt tanítani, de hát zegzugos a dolgoknak útja, ha ezt írja elõ az szabály akkor ez légyen. És lett is, vettünk egy ilyen csodakütyüt és most tanulják is a srácaink a használatát. Ezt kaptam el fotóval szerda délután... Azaz jó úton haladunk! :)
