(#1996) 2012. január 06., péntek
(szülinap) Orsinak ma van a szülinapja!
(nosztalgia) Szülõként persze ez mindig alkalom, ok lehet a nosztalgiára... Sajnos, sok apró részletre nem emlékszem, le kellett volna akkor is írni minden hülyeséget ami aztán az évek sõt min itt is, évtizedek távlatában talán már nem is olyan hülyeség... Akkor abban az évben volt utoljára hogy gyerek nélkül állítottunk karácsonyfát. Amikor bementünk a kórházba hideg volt de száraz, aztán hogy éjfél után Orsi megszületett és egyedül hazajöttem, már erõsen havazott... Amúgy ha jólemlékszem nem maradt meg mert pár nap múlva már csak lucsok maradt... Nem aznap de egy vagy kettõ nap múlva egy igen régi és nagyon vaskos, nehéz fiókos szekrény tetejére mûanyag impregnált vásznat, valami asztalterítõt szegeztem meg lécbõl három oldalon körbekerítettem, ez lett a pelenkázó... Késõ éjjelig csináltam, már átkopogtak fentrõl lentrõl a szomszédok...
Olyan egy hát után jöttek haza... Apósom édesanyja még látta a dédunokáját, igaz nem közvetlenül hanem csak a kórházi zártláncú TV-n, valami influenza járvány miatt ott közelebb nem engedtek. Õ szegény pár héttel késõbb meghalt, Orsi a dédszülõjével nem találkozhatott... Idehaza ahogy annak lenni kell, teljesen felfordította a világot az aki a legeslegkisebb, minden körötte forgott... Kölcsönöztem egy mechanikus csemõmérleget, akkor még az Egyetemen dolgoztam, közel ahhoz a Bartók béla úton volt a háztartási gép kölcsönzõ – na ezen méricsgéltük az aprókát etetések után és szörnyülköztünk azon, hogy keveset eszik... Azt hiszem elsõ gyerekes szülõknél ez tipikus :):) A fürdetés mindig az én dolgom volt, olyan hat tájt – akármi is volt a munka, napi program, az egy biztos pont volt, akkorra idehaza voltam... Sok apróságra emlékszem, sajnos nem sok fénykép van abból az idõbõl mert nem volt még digitális fotózás. Hja, és fel sem írtam semmit – amikor benne van az ember, olyan természetes és fel sem merül, hogy az emlékek megkopnak, valószínûleg módosulnak is... De hát végül is ez a nap és ez az évforduló talán nem errõl szól – Isten éltessen Orsi! :)
