(#2160) 2012. május 18., péntek
Minden évben a tanév legvégén elvisszük az osztályainkat osztálykirándulásra. Erre sok éve egy napot fenntartunk a tanév rendjének megtervezésekor. Egy darabig ez április végén volt, ez problémás volt állítólag a végzõsöknek, érettségi elõtt nem jött nekik jól ez a „kiesõ” egy vagy kettõ, ritkán több nap. (Nem vagyok abban biztos, hogy ez nem csak mondvacsinált ürügy, az érettségi nem meglepetés szerûen érkezik és kötve hiszem, hogy ezen a napon valami is múlna – de mindegy!)
Tavaly már május végére lett ez a nap téve: ekkor az írásbeli vizsgák már megvoltak, a szóbelik meg még nem kezdõdtek el. Tavaly az enyéimek érettségiztek, akkor Kecskeméten voltam velük. (Mire nem jó hogy amit csak lehet, azt lejegyzi az ember: most utánakerestem és nem májusban hanem június közepén voltam a tavaly végzett osztályommal Kecskeméten: errõl itt és itt... Szintén mert elkéstem a zervezéssel, a leírtak szerint 2009-ben is június végén voltam az akkor 11.E-sekkel pécsen errõl meg itt...) Idén is ilyen tájtra, az írásbelik utánra, most május 25-re lett ez kitûzve... Aztán kora tavasszal a kollégák észrevették, hogy ez bizony a pünkösdöd hétvége! Na erre kierõszakolták, hogy hozzuk egy héttel elõbbre, így lett belõle a mostani dátum...
Az enyéimekkel, a mostani 09.E osztállyal olykor nem egyszerû... Sokfélék, és elég szilajak, elég komolytalanok, igen nagyon hajlanak a hülyeségre. Ez még akár kortünet is lehetne, akkor tud csak módfelett bosszantani, amikor komoly döntés kellene, és amikor – ezt lehet, nem kellene :) de: – szeretném ha részesei lennének ennek (mert hogy akkor talán utólag kevesebb a morgás, pampogás hogy miért is az ami...) OK, ezt még a felnõttek sem szokták meg: ha sokan döntenek és döntés csak egy lehet, akkor még ha a legideálisabb (nem a legjobb!) lehetõséget is választják, azaz a többség akaratát, akkor is a kissebbség úgy érzi, a feje felett döntöttek... A kompromisszum egyfelõl fele nyereség de másfelõl fele vereség, ez van... És ezt rettentõ nehéz ezekkel a tizenötévesekkel megértetni...
Ilyen volt az úticél és a hossz eldöntése...
Ezt már jó elõre megtettük: a csapat Balatonhoz akart menni, három napra és kerékpárral... :( Az úticél sem tetszett igazán, mi a csudát lehet ott csinálni (attól tartok amikor erre szavaztak, a reális gondolkodás helyett inkább sztereotípiák voltak a fejükben), a három nap kilencedikben és konkrétan ezzel az osztállyal veszélyesen soknak tûnt de ami a legijesztõbb az a kerékpáros móka volt... Korán esett errõl szó mert a félévzárás utáni szülõin már tudtam a szülõknek referálni errõl...
Aztán újra nyitottuk a kérdést és az osztállyal történt balhék miatt sem a három napba sem a kerékpáros történetbe nem mentem bele... Az utóbbiba egyáltalán nem! Meghánytuk vetettük, szavaztunk és Miskolc kapta a legtöbb szavazatot a feldobott (és szerintem hülye ötletként ki nem rostált) úticélok közül. Hogy miért pont Miskolc ezt nem tudom, de végül is mindegy... Az elõzõ osztályommal már voltam itt, igaz azok nem voltak ilyen „fergetegeseg” és nagyobbak is voltak, 12-es korukban voltunk ott. (Megint csak: a 2010-es bejegyzések között megtaláltam azt a bejegyzést, azokat a cikkeket, amilet akkor tettem fel, amikor az akkor 12.E osztállyal pont ott jártunk ahol a mostaniakkal... Itt és itt esik szó errõl...)
Aztán leült a dolog és a szervezést csak a napokban volt érkezésem folytatni. A szállással nem volt gond, mert a két év elõtti szállásfoglalás levele megvolt a gépen névvel címmel. A kolesz hajlékony volt amikor módosult a létszám (csökkent :(), egyszer volt ezzel gond már nem emlékszem hol... A vonattal sem bár volt kavar, ketten Gödöllõn akarnak felszállni, na õk megveszik a jegyet maguknak, ketten 90% os mérsékléssel vehetnek jegyet, szóval ott volt kavar. (Tegnap fizika érettségin azt hittem felrobbanok, egy fiatalasszony kollegina aki azt hiszi, neki mindent szabad, azzal hogy vonatjegyet vesz, egészen egyszerûen nem jött felügyelni. Hála istennek, hogy az óráim miatt nem voltam akkor a közelben, nagyon restelleném magam utólag hogy üvöltöztem volna vele – de már milyen az erre hivatkozva nem megtenni amit napokkal elõtte már tudott?)
Visszatérve az osztálykirándulásra, a legjobban azonban a tohonyaságuk vagy mi zavar: a 30 fõbõl 15 jön végül is :( OK, az elõzõ osztályommal azt hiszem tizedikben Egerben még ennél is alacsonyabb volt a résztvétel és azt is tudom, más osztályokban is komoly osztályfõnöki erõfeszítés kell a magas részvételhez... :( Úgy látszik, nekem ennyire tellett...
Szóval megvan a szállás, megvan a vonatjegy és elterveztem mit csinálunk... Sokra persze idõ nincs (ez nem is baj), ráadásul a választott úticél ilyen szempontból talán nem a legideálisabb... Amit kiterveztem, az a szálló után, ma pénteken kora délután az Avasi kilátó vagy a Herman Ottó múzeum képtára: mindkettõ gyalog olyan fél óra, elõbbi feltehetõen hegymenet, azaz pont jó lenne ma délutánra kifárasztósnak :) Aztán koraeste a városba be, nem késõn vissza a szállásra, és holnap reggel a másik dolog: ha ma délután az Avas akkor holnap reggel a képtár, vagy fordítva, még nem tudom...
Majd meglátom...