(#803) Tegnap azaz pénteken este megvolt a harmadik foglalkozás a „Kliens oldali programozás” című tantárgyból. Meglepően sokan voltak a hallgatók. Ez persze nem jelent tömegeket, a csoportom a névsor szerint is csak tizennyolc fős. Mondjuk egy gyakorlati jellegű tantárgy esetében ez is éppen elég, az iskolában ekkorák a csoportok és ahhoz hogy minden résztvevő dolgozzon, hogy nagyjából mindenki a saját tempójával tudjon haladni (ami fikció, de igyekszünk) nos ahhoz ennél nagyobb csoport már nem is lenne jó.
Első alkalommal azt hiszem heten voltak, a második alkalommal hatan – egyik sem egy tömeg. Megkérdeztem ennek hatására az igazgatóhelyettest a SzÁMALK-ban, de ebben a képzési formában, ebben az iskolában nem kötelező a diákoknak, hallgatóknak a bejárás. A tárgyból nem vizsga van hanem gyakorlati jegy – ez logikus, bár a vizsga sem lenne értelmetlen –, és ezt úgy kell megszerezniük, hogy íratok velük dolgozatot a tanfolyam alatt háromszor, ebből kettőt meg kell írjanak és abból kell jegyet csinálnom. Ez rendben is van, a második foglalkozáson meg is beszéltük a hallgatókkal hogy most, huszonhetedikén, majd a tanfolyam végén, március huszadikán és huszonhetedikén. Bár most már nem vagyok benne biztos.
Ugyanis tegnap kiderült, kicsit átalakították a csoportomat! Neheztelek, hogy erről nem tudtak értesíteni. OK, lehet hogy a NIVO-n értesítetek és akkor én voltam simán a figyelmetlen, de nem, megnéztem: semmi üzenet sehol erről. Na mindegy, azért fizetnek hogy tanítsak, lelkizni meg nem kell... [Update: mint kiderült, a lemorzsolódás miatt egy csoportot megszüntettek és a maradék hallgató került át ide meg oda... Aki a megszüntetett csoporthoz volt oktatóként rendelve, egészen egyszerűen vissza kellett vigye a szerződését, a munka ugrott... Ennyit a sértődésről, már ami engem illet – szóltak vagy nem de legalább a munka megmaradt! És ez nagyon fontos!] Szóval kiderült, hogy egy fél csoportnyi hallgatót csatoltak ehhez a csoporthoz. Ha mindenki járna aki a névsorban szerepel (és a szétbontott csoport is körülbelül akkora volt mint az enyém), akkor 25 főnek kellene lennie. Ha mindenki bejárna, bajban is lennék, mert gép sincs elég! A tegnapi terem, a harmincas – a képen ez van – például tizenöt gépet tartalmaz... Úgy látszik, itt már az órarend készítésébe belekalkulálják, hogy a diákok nem járnak órára?
Szóval a harmadik foglalkozáson olyan hallgatók is megjelentek, akik most voltak először: ez kicsit meghökkentett! Erre az alkalomra terveztem az első számonkérést – erről volt szó fentebb – na most akkor mi a fenét kérjek számon azokon, akiknek eddig ilyen órájuk nem is volt? Ha más miatt de legalább ezért nagyon praktikus lett volna, ha előre értesítenek. Arról nem is beszélve, hogy a nyolc foglalkozásra tervezett tanfolyam ami a távollétem miatt hát alkalom lesz (bár a hosszabb foglalkozások miatt nem kapnak kevesebb időt a hallgatók, sőt), nos azoknak akik most csatlakoztak hozzánk, mindez csupán öt alkalom lesz.
A dolgot tovább nehezíti, hogy az újonnan csatlakozottak között nem csak a tananyagot már ismerő hallgató van hanem olyan is, aki még a HTML szerkesztés alapjaival sincs egészen tisztába. Ez nagyon nem jó! Az egyik lehetőség megtanítani őt is az alapokra, minden áron, de ekkor viszont nem marad idő a kliens oldali programozásra. Arról nem is beszélve, hogy a HTML kódolás és szerkezet alapjait nem itt, hanem a „Dokumentálás WEB-re” című tárgyból kellene megtanulniuk. A másik lehetőség mereven megszabni a követelményeket, amikor is ezek a hallgatók szinte biztosan nem fognak ebből elégtelentől különböző jegyet szerezni. Mondjuk ha a megelőző tárgyakból is ezt tette volna a tárgy előadója, a gyakorlatot vezető, akkor most nem lehetne itt olyan hallgató akinek az alapok sincsenek meg. A harmadik lehetőség pedig az, hogy mivel nem ők tehetnek erről, azért a kettest mindenki kapja meg. Ekkor meg majd a további programozási tárgy tanára fog engem szidni, nem is alaptalanul... Az első lehetőség nem tetszik, a második rideg, a harmadik elvtelen... Szóval több a lehetőség de egyik rosszabb mint a másik...
