(#1329) 2010. március 17., szerda
Nem szeretem dolog, de meg kell lennie: holnap megint dolgozat a 09E-sekkel, programozás. Alaposan visszavettem a tempóból, gyakorlatilag egy helyben járunk, egyazon témakört gyakoroljuk. Ahoyg az elõzõ post-ban is írtam, van hatása, csak nem annyira intenzív, mint szeretném... Nem tudom biztosan, nem fecsérelek-e túl sok idõt ennek az akadálynak a leküzdésére, de hát ez nem fog kiderülni. A holnapi napra két feladatot csináltam. A srácok neten is keresnek feladatokat, megoldásokat, nem szedhetek onnan, tippet talán, de feladatot nem onnan vettem,
Mindkettõ apró feladat, mindkettõ nagyon hasonlít ahhoz amiket csináltunk. Nehéz feladatot, terjedelmes feladatot nem lenne nehéz csinálni: de egészen sokat kepesztettem azzal, hogy a feladat ne legyen teljesíthetetlen kihívás. Sajnos azt hiszem a jobbaknak (nincsenek nevek, mert tudom hogy olvassák – persze azért, hátha kiderül mi lesz a feladat – szóval tudom hogy olvassák és nem akarom hogy akárki is elbízza magát. Dicsérni persze helyénvaló, célszerû is, kell is, meg is teszem, habár sajnos azok, akiket helyénvaló lenne, olykor elég hullámzóan teljesítenek és másrészt meg pont akinek nehezebben megy, olykor pont õ, õk a legszorgalmasabbak. Nem egyszerû – de ez már nem a programozás, hanem más. Holnap egy programozás feladat, a második ilyen feladatuk, aztán hamar kellene a harmadik is – és továbblépni a szövegállományok eléréséhez, az összetett adatszerkezetekhez, az eljárásokhoz, függvényekhez, a formális és aktuális paraméterekhez, a lokális és globális változókhoz... Szóval ez ég itt csak valamelyik alaptábor, a csúcstámadás még elõttünk van :)
