(#1426) 2010. június 25., péntek
Pénteken kora délután a 13E bizonyítványosztásával befejezõdött a 2010-es vizsgaidõszak. Idén mindenki kapott bizonyítványt, senki sem bizonyult az érettségin, legyen az rendes vagy elõrehozott, elégtelennek.
Az érettségi vizsgaterem. Az elmúlt két hétben itt voltak a vizsgáint, sorban a 12A, a 12B, az E és a 13E csoportok vizsgái.
Ebben az évben mind a tíz napon ott kellett legyek, bár kérdezni csak az E csoportban a sajátjaimakat és a 13E csoportban lehetett. Érdekes látni, mennyire másként kérdeznek a tanárok – bár az érettséginek standard-nak kellene lennie, igaz: alapvetõen az emeltszint képez felvételit, de a középszintû eredménye is számít. Ehhez képest – fõleg a két humán tárgyból, magyarból és történelembõl – a kérdezõ tanárok egészen egyszerûen nem viselik el, ha nem hangzik el a jó válasz és meg is tesznek érte sok mindent (lásd egyes okos mondásokat itt), mindenáron addig kérdeznek amíg valami ami a várthoz hasonló, el nem hangzik! Ezt soha nem fogom megérteni, lehet hogy én tudom rosszul? A vizsga nem arról szól hogy a vizsgázó elmondja amit tud? A vizsgáztató meg értékeli? Miért kell megbeszélni a vizsgázóval, mit is akart mondani? Miért kell belebeszélni hogy tud õ még ezt is, azt is...? Legalább fél óra felkészülése van – ami eddig nem jut eszébe azt egészen egyszerûen nem tudja! Mint a két érettségi elnök, aki azon a vizsgán jelen volt ahol kérdezhettem, meg is jegyezte, sajátos módon történt az informatika kérdezése. Sajátos... A korrekt az miért sajátos? Az érettségi elnökök nem olvassák el az útmutatót?
Apropó elnök, a négy elnök négyféle karakter volt, egy nagyon korrekt karakter, egy érdekes karakter, egy eléggé akadékoskodó és egy nagyon normális karakter – ahogy a kérdezõk is magukat adják, az elnökök is... Mindegy: összességében szépen lement, Mónika munkájának hála az adminisztráció is rendben volt. (Nagyon sajnálom, hogy Mónika itt hagy minket és jövõre mér nem tudunk a pontos, precíz ás fáradhatatlan munkájára számítani)
