(#1677) 2011. február 24., csütörtök
(parom.hu) Fene se érti néha a a dolgokat... Két titkárnõ kollegina dolgozik a titkárságon szeptember óta, Ilona és Zsuzsa. Ilona háromnegyed hétre jön és három tájt megy el ha jól tudom, Zsuzsa fél nyolcra de õ tovább marad. Van amikor egészen késõig is bent van. Ilyen volt csütörtökön is. Ne szoktam kíváncsiskodni hogy mit is csinál a gépen (azt sem szeretném ha más lenne ott arra kíváncsi hogy én mit habár nagyon idõm másra nincs), az a lényeg hogy a munka el legyen végezve. Zsuzsa intenzíven használja a gépet és a net-et (ami természetes csak éppen aki elõtte volt ezen a helyen az nem hogy a netet de még a gépet is ódzkodva alkalmazta). Az elektronikus újságok olvasása mellett a tõzsdei és a devizaárfolyamok érdeklik azt hiszem õt jobban. És a parom.hu … Ez igen nagyon meglepett és azóta sem tudom hova tenni... Ismétlem, nem kutakodtam én, ellenkezõleg... Zsuzsa kért segítséget csütörtökön késõ délután, olyankor már alig van bent valaki a suliban: egy kép lekicsinyítése kellett volna neki, konkrétan a saját fényképe, arckép: bõ kettõ megabyte méretû és ezt akarta feltöltés elõtt lekicsinyíteni. Segítséget kért, persze hogy segítettem neki, de csak nem fért a fejembe, miért is akarja ezt. Nem árult el részleteket, kérdezni nagyon nem akartam, a képet végül is 60%-osra leméretezve és a JPG tömörítési faktort 100%-ról 80%-ra véve, a kettõ megabyte olyan háromszáz kilobyte lett, gondoltam az már megfelel neki, után ahagytam tegye amit kell, majd megtudom, miért is kell neki ez. Az elsõ gondolatom az volt, hogy nem vált(unk) be neki és megint munkahely után néz, a képet ugyanis úgy adta ide kicsinyítésre – mivel sem idõm sem kedvem a gépére képkezelõ programot telepíteni nem volt, pláne hogy nem én vagyok a rendszergazda, ezt formálisan nem si tehetem meg, és nem is beszélve arról hogy akkor most ki kell tanítanom õt a program használatára is, szóval ehelyett elkértem a képet hogy megcsináljam. Egy pen drive-on kaptam meg, a mappa neve amiben a kép volt: önéletrajz. Na tessék! Saját képét akarja feltöltés elõtt kicsinyíteni, a mappában önéletrajz van – mi a fenére gondoljon az ember, mint hogy állás után néz... Olyan fél óra múlva amikor már tényleg nem volt a titkárságon jövés menés, csak rákérdeztem. Amit elmondott legalább olyan meglepõ volt mint az lett volna, ha arról számol be hogy olyan fél év után mégis itt akar hagyni minket... Édesapja adatait töltötte fel a parom.hu lapra és valaki, valakik rákérdeztek hogy õ ki na erre akarja a saját képét is feltenni... Hát, õ tudja – ahogy õket elnéztem azt hittem, jól megvan a férjével (aki egyébként a diák koromban volt tornatanárom fia!).