(#2073) 2012. március 09., péntek 16:42
A tantestületi értekezletek jegyzõkönyveit tartalmazó egyik, több mint nyolcvan éves kötet címkéje
Ez a mai diákoknak igen nagyon tetszene. Nem értem, hogy ha ez nyolcvan éve evidencia volt, akkor ma miért adunk egyáltalán házi feladatot? A kutya nem csinálja meg, sportot ûznek abból hogy óra elõtt itt körmölik le – teljesen értelmetlen dolog...
Ez is olyan ami újra és újra és újra visszatér, úgy látszik nem csak a mai kollégák (tisztelet a kivételnek) de apáink és nagy- meg dédapáink tanárai is elég értetlenek voltak hogy ezt el kellett mondani, írásban kellett rögzíteni...
(régmúlt napoknak fénye) A könyvtárban szokott lenni a korrepetálás, mert sokféle idõpont jó a srácoknak és egyszerre ketten hárman ha vannak. Ma egyedül volt egy 12.E-s srác, õt a középszintûre kell korrepetálni. PowerPoint feladatokat csináltunk, nem kötött le 100%-osan, közben bele-belelapoztam a régi értekezleti jegyzõkönyvekbe.
Kimondottan tanulságos olvasmány...
Lefotóztam pár dolgot. (A fényképezõgépem a szervizben van, egy telefonnal készültek ezek a képek, ennyit a minõségrõl...) Az elsõ képen annak a kötetnek a fedlapja, a címke, ahonnan a másik két idézet származik. Az elsõ négyötöde részét a könyvnek nagyon nehezen tudom olvasni, igaz csak türelem kellene megszokni mert gyönyörû, kalligrafikus kézírás... Lusta voltam erõlködni, hát hátrébb lapoztam ahol megváltozott a jegyzõkönyvet vezetõ tanár kolléga személye és a kézírása is. Tetszik a mondatfûzés is.
A második képen levõ idézet feltehetõen nagyon tetszene a tanulóknak ma is. Ha olvashatatlan lenne, hát itt megismétlem: „Hogy a tanulók túlterhelését megakadályozzuk, igyekezzünk otthoni munkájukat a minimumra csökkenteni.”
A harmadik idézet pontosan így szól: „Figyelmezteti a tanári kar tagját már most, hogy az év végi osztályozás alkalmával körültekintéssel járjanak el az olyan tanuló megbuktatásánál, aki sem az elsõ félévben nem bukott, sem az ellenõrzõ értekezleteken megrovást nem kapott.” Ezen nagyon elcsodálkoztam! Amióta tanítok, minden, de minden tantestületi értekezlet visszatérõ kérdése, ez, az Igazgató újra és újra elmondja mire az értetlen tanárok újra és újra szajkózzák a sehova sem vezetõ önigazolásokat... Tisztelet a kivételnek... Elképesztõ, hogy nyolcvan három év alatt a probléma alig változott...