(#2212) 2012. július 20., péntek
Orsi sziporkázott reggel megint... :) Valamivel ugrattam, mire megjegyezte: „Apa tudom, hogy van agyad, még ha nem is használod”
Születésnap
2012.07.18. 04:51 kdorozs
(#2211) 2012. július 18., szerda
Tegnap, 2012. július 17-én töltöttem be az 52. évemet...
Era este csinált vacsorát, ez amúgy nem gyakori esemény... A leányok is hazaértek hétre: Orsi nem tudom honnan (nem volt bõbeszédû, egészen pontosan mellébeszélt, amikor arról faggattam, hogy milyen volt a napja, mit is csinált egész nap), Nóri meg a Biarritz-ben végzi a négy hetes kötelezõ iskolai gyakorlatát (az elsõ két nap telt még csak el neki). Régen volt ilyen, hogy együtt leültünk volna az asztalhoz enni, volt idõ amikor a vasárnapi ebédek – nem délben :) de hát ez részletkérdés – ilyenek lehettek, de az már a múlt. Amióta a lányok felnõttek, ilyen vagy olyan okból nem érnek rá. Tegnap azonban igen, tegnap azonban mindannyian ráértek, ráértünk! Era csinált vacsorát, aztán a nagy asztalt „megterítettük”. Megköszöntöttek, kaptam vagy hetes doboz sört szépen virág formában elrendezve, egy „nyakkendõképes” meg egy lazább nyári inget... Hja, és torát is természetesen. De talán a legnagyobb ajándék az volt, hogy mind a négyen az asztal körül ültünk és legalább kis idõre semmi más fontosabb ennél nem volt. Persze, és természetesen sok olyasmirõl esett szó ami kifelé mutat: Nóra mesélt a KFC-rõl is, a Biarritz-ról is (elõbbi helyen diákmunkaként dolgozik, utóbbiban pedig az iskolája nyári kötelezõ szakmai gyakorlatát tölti. Orsi... Hát Orsi sokat nem mesélt, kérdésekre válaszolt, beszélgetni azt lehetett vele, de õ nem volt fecsegõs kedvében... Sokat és gyorsan evett, aztán vacsora után csak szuszogott, hogy mennyire de mennyire jóllakott. Kicsit mesélt arról, hogy volt valami üzletben ahol eladót keresnek, állásinterjún (nem semmi hogy manapság már egy eladójelöltnek is állásinterjú van), kicsit arról, hogy a hétvégén mennek megint Tapolcára (most nem vonattal :) hanem kocsival). Sokáig elfecserésztünk... Egészében jó volt...
Szólj hozzá!
Címkék: születésnap beszélgetés vacsora KFC Orsi Nóri Biarritz Era
Tapolca
2012.07.15. 09:10 kdorozs
(#2210) 2012. július 14., szombat
A Déli Pályaudvar, innen tett kísérletet Orsi az indulásra...
Orsi a hétvégén Tapolcán volt... Vonattal ment, na az indulás nem volt teljesen sima ügy :)
Azzal kezdõdött, hogy bejelentette, megy... Huszonhárom éves, hát OK... De most vonattal... OK ez is... Mikor is megy a vonat? Á, ez nem probléma, meg is nézte net-en...
Azzal folytatódott, hogy felajánlottam, kiviszem a Délibe, onnan indul a vonatja. Gondoltam, Elvira a barátja, megnézte, tudja ezt õ nekem nem kell utánanéznem. Nem is néztem...
Nem túl közel sikerült csak megállni de nem baj, mert a tervezett indulás elõtt bõ egy órával ott voltunk, hiszen nem helyjegyes, hétvége is van, frekventált terület is... Eddig minden rendben is volt, megvettük a jegyet viszonylag kevéske sorban állással. (Nem is klasszikus sorbanállás, a MÁV mindig kitalál valami hülyeséget: a Déliben valami számjegyes hívórendszert vezettek be, mindig annak a pénztárnak világít a száma ami szabad és egy labirintusban kell várakozni, mindig akkor lehet bemenni a pénztárak elé ha van szabad.)
A jegy birtokában megkerestük a vonatot. OK, meg is lett, az idõpont is stimmelt, ezt nézte ki Orsi: Székesfehérvár, Siófok, nemtudoménmi, aztán a végállomás Nagykanizsa. Aham, erre emlékeztem, amikor másodszor voltam katona. A vonat baromi hosszú, végigsétáltunk, hogy csak találunk kalauzt, vonatvezetõt megkérdezni, biztos ami biztos alapon hogy ez-e az :):) a vonat... Na ez mint kiderült, igen csak jó ötletnek bizonyult, mert mint kiderült: dehogy is! Dehogy is jó vonal az ami Orsinak kell az az északi parton megy végig, ez meg a délin. Bár átszállással ez is jó lehet, de Orsi nem akart átszállósat (én sem). Na ekkor vissza a menetrendes táblához, amibõl sokkal okosabbak nem lettünk. Ekkor már forrt bennem a méreg, hogy az én leányom aki olyan sokat lóg a net-en, aki olyan sokat van a gépen és sok mindenre tényleg olyan talpraesetten használja azt, hogy-hogy nem figyelt arra, hogy egyik vonat átszállós, a másik nem? De hát elutazik, minek összeveszni vele és minek ilyenkor... A tudakozó aztán jól eligazított minket, igaz: a nem átszállós vonat csak egy órával késõbb indul, azaz Orsi olyan bõ kettõ órával korábban ért ki...
A lényeg a lényeg, végül is nem tettem fel a lányomat egy olyan vonatra ami nem oda vitte ahova menni akart... Nem vártam vele két órát – miután sínen volt (a dolog :)), otthagytam, késõbb telefonon értekeztünk, rendben leért...
Szólj hozzá!
Címkék: utazás MÁV Orsi Tapolca Elvira Máv-Start
Átirányítás
2012.07.15. 09:10 kdorozs
(#2209) 2012. július 14., szombat
(telefon) Pénteken este elmentünk sörözni: Gyuri (õs szervezi ami annyit tesz, körbetelefonál), Tibi, Lajos és én. A Bródy-ban szólt a telefonom. A számot kiírta, de nem mondott nekem semmit. Sárika volt az... Kissé megijedtem, ha õ hív, az általában (eddig mindig) azt jelentette, jelenti, hogy valami nagyon nincs a melóval rendben.
(Sárika) Most viszont azzal kezdte, hogy saját magának van valami gondja és kér segítséget. (Mit mondjak, ez alig elmondhatóan megnyugtatott, sokkal inkább szeretem az ilyet mint ha arról értesít, hogy hivatalos lecseszés jött valami határidõ elmulasztásáról...) Saját magának valami szállásfoglalást intézett odabentrõl, a suliból. Ehhez, ha jól értettem, E-mail útján kellett visszaigazolni valamit. Ezt Sárika meg is tette. A gond csak az, hogy õ tizenharmadikán volt utoljára, lejárt a szerzõdése (nyugdíjasként segített ki minket azután, hogy Zsuzsa elég rapid módon felállt és távozott). Sárika kérdése az volt, hogy oda, az iskolába érkezõ leveleket meg tudja-e nézni máshonnan.
(régi) Sajnos a válasz nemleges, az az iskolai levelezés egy régi maradvány. Azt én csináltam, nem csak ami a kialakítást de ami az ötletet illeti azt is.
(NDS) Akkor, a Sulinet-es idõk kezdetén az Iskolának nagyon kicsi volt a sávszélessége és ezért jó ötletnek tûnt az, hogy a szerverre, ami a belsõ és a külsõ hálózat között az átjáró szerepét töltötte be, erre telepítettem egy levelezõ szervert. A belsõ hálózatból az iskolai gépekre telepített levelezõ programokkal tehát „csak” ezt a szervert kell elérni, innen olvassák le és ide teszik feladás céljából a levelezõ programok a leveleket. A szó szoros értelmében a levélkezeléshez nem is kellett Internet kapcsolat (a dolog innen adódott: sok-sok éve amikor még Sulinet sem volt, tanítottam a belsõ hálózaton levelezést...) Ha tehát a net éppen nincs, akkor is lehet egymás között korlátozás nélkül és türelemmel még kifelé is levelezni: türelemmel, mert meg kell várni amikor megint van net és a szerveren csücsülõ levelezõ szerver adja és veszi a leveleket. (Nagyon régen, az akkor még létezõ Szabóky két fiatal srác rendszergazdája mutatta meg, hogy egy napi kettõ, három alkalommal betárcsázós kapcsolatot létesítõ net eléréssel a szerveren is meg lehet ilyen kompromiszumokkal oldani a levelezést. A muszáj egészen trükkös megoldásokat indukál :)) Hja, és a levelek nem is kerülnek el a szerverrõl azaz akárki akárhol bejelentkezve eléri a saját leveleit, azt mindig másét vagy az övét más nem. Ezt nevezték a levelezõ NDS integrálásának (az NDS a Novell címtár szolgáltatása volt), bár a lényeg szempontjából ez nem fontos...
(WEB-es) Mára ez a rendszer elavult, nincs mit tenni, mára már mindenki aki valóban használja (én is!) WEB-es levelezõt használ. Annak meg a sulihoz csupán annyi a köze, hogy azt a net elérést használja...
(hova lett?) Sajnos mindezekbõl az következik, hogy Sárika, aki csak az iskolai levelezést használta, a feladott de fõleg a kapott leveleihez csak az iskolai valami gépén férhet hozzá. Van más mód is, de az nálunk nincs, soha nem is volt telepítve... (Leszámítva persze azt az esetet, a kizárólagosan sulis hozzáférés tekintetében ha a rendszergazda átirányítja azokat a leveleket: ilyet annak idején csináltam másoknak és magamnak is. Most, amikor a saját benti levelezési lehetõségeimet néztem meg hogy puskázzak, érdekes módon vettem észre, hogy a saját acc-om átirányításából csak éppen a célcím hiányzik! Hát ilyet én biztosna nem csináltam, hiszen sokáig érkeztek meg a sulis címemrõl a levelek a másikra. Egy ideje ezek szerint nem, bár ezt olyan nagyon nem vetem észre. A fájl június 13-án változott, ám Gábor szerint nem õ csinálta. Hát, érdekes...)
(ötlet) Szóval sem átirányítása Sárikának nincs sem nem külsõ E-mail címet nem használt. A kérdésére, hogy akkor otthonról hogyan tudja a levelét elolvasni, sajnos negatív választ kellett adjak: sehogy. Aztán gondolkodtam, és rájötem hogy esetleg de, fõleg ha azt a szállás visszaigazoló levelet majd ezután küldik – ami esélyes – ha megcsinálom neki az átirányítást.
(átirányítás) Így is lett. Szombaton bementem a suliba. Ehhez Jónásné Marikával ki kellett a riaszatót kapcsoltatnom. A dolog nem valami nagy mutatány, egy kétsoros szövegállományt kellett a felhasználói fiók leveleket tartalmazó mappájában elhelyezni. A konzolt az irodai gépemre átvéve le is ellenõriztem, a kérdéses címre írott levelem – ezt a szerveren futó levelezõ szerver mutatta it – azonnal ment kifelé is, a megadott címre. És mivel azon (egy GMail-es cím) volt ooo beállítva (out of office, automatikus üzenet ami a feladót a levél megérkezésérõl értesíti annak feladóját) azaz még ilyen nyugta is volt. Ha megjön Sárikának a levél a szállás visszaigazolásáról, az a megadott GMail-es fiókba indul és landol... Rutinmunka, valaha ez, ez is az én feladatom volt...
Régen volt...
Szólj hozzá!
Címkék: iskola levelezés Mercury Pegasus áritányítás NDS Novell
Sörözés
2012.07.15. 09:09 kdorozs
(#2208) 2012 július 13., péntek 18 óra 30 perc
Délután sörözni voltunk: Gyuri, Tibi Lajos meg én...
Szólj hozzá!
Címkék: én györgy sörözés bródy Cafe Tibi Lajos Tibor Németh Dóczi Guri Pehl
Paprika
2012.07.14. 04:56 kdorozs
(#2207) 2012. július 13., péntek
Az ürömi kiskertbe ebben az évben vetettem tavasszal ezt-azt. Errõl korábban írtam is.
A vetemény egy része jól sikerült, borsóból egészen sok lett, kétszer szedtem róla... Azt azóta már kivettem a földbõl. A hagyma amit dughagymaként ültettem (nem magról) szintén nagyon jól sikerült bár addigra ezért meg azért már nem tudtam a kerttel annyit foglalkozni mint kellett volna és bizony nagyon gyomos lett az ágyás, alig találtam meg a hagymát... A hagyma viszont isteni volt, szépen megfejesedett, lila hagyma: pompás zamata volt a frissen szedett, saját termésnek... Ami nem sikerült: a retek semmi sem lett, talán mert túl közel kerültek egymáshoz és semmit sem gumósodott. Nem lett a salátából sem semmi, ezeket másként kellett volna kezelni azt hiszem.
Paradicsomot, paprikát is ültettem, mindkettõt magról, erkélyládában nevelve (errõl korábban írtam is), aztán a palántákat kiültettem. Ez sem volt hiba nélkül való (erre majd a következõ évben, ha lesz ilyenre lehetõség, akkor erre a következõ szezonban figyelni kell majd). A magok elültetésekor sûrû lett az nagyon, vagy sok volt a mag vagy kicsi az erkélyláda (pontosabban mindkettõ egyszerre). Aztán: túl sokáig volt egyeletlen, ritkítatlan, a sok apró növény egymást gátolta a szûk helyen, a véges mennyiségû tápanyagért versengve... Azaz: ritkábban kell vetni; a hely az teljesen megfelelt neki, de miután kibújt, egyelni, ritkítani kell... Aztán: kissé sokat vártam a kiültetéssel, lehetett volna hamarabb is.
Amikor kiültettem a palántákat, alig hüvelyknyiek voltak és az egészséges zöld helyett inkább zöldessárga színûek... Ahogyan a paradicsompalánták is, bár azok valamivel nagyobbak... Marika is hozott paradicsom palántákat. Nem tudom melyik tõ az övé és melyik amit én neveltem magról, de mostanra nincs közöttük különbség. A paprika ágyásban viszont csak saját csinálmány van és igen nagyon büszke vagyok rá :) Nem tudom, mi az ami igazán jót tett neki: az, hogy elegendõ távolságra lettek ültetve, hogy egy helyre csak egyetlen növényke, hogy rendszeresen kapáltam azt az ágyást, ezért ott gyom nem maradt és a tápanyagért nem kellett versengeniük, hogy éppen sikerült a megfelelõ ágyást kiválasztani ami a napfényt illeti (sem sok sem kevés) és talán az is, hogy amikor csak lehetett, meglocsoltam õket, kaptak elegendõ vizet. Ez: egyik vagy másik tényezõ, valószínûbb azonban hogy ezek szerencsés kombinációja vezetett oda, ami a képen is látható: szépen gyarapodik az elsõ paprika!
Igen nagyon büszke vagyok rá, azt hiszem anyám kertészkedése idején sikerült ez utoljára, úgy emlékszem apám szavai szerint a kertben a paprika soha sem sikerült, soha sem hozott termést.
Most fog :)
Szólj hozzá!
Címkék: saláta mag kert paradicsom paprika uborka borsó nevel egyel ritkít kiültet erkélyláda gyomlál
Reggel
2012.07.14. 04:53 kdorozs
(#2206) 2012. július 12., csütörtök, 04 óra 19 perc
(pirkad) Pirkad... Kitettem a konyhai asztali lámpát a terasz asztalra, a gépet is... Éjjel esett, egyébként is üdítõen friss a levegõ reggel, de most még ez is frissítette. Még majdnem teljesen sötét van, éppen csak virrad...
(vélemény) Csend van – leszámítva a szomszédban Kati rádióját, na az viszont megy ezerrel :) Valami Lánchíd rádió vagy hasonló: betelefonálós beszélgetõs mûsor. Már vagy fél órája hallgatom, az a benyomásom, hogy ez valami jobbközép vagy inkább jobb oldali rádió (Hja, update itt is: jellemzõ hogy a Google elsõ találata az mno.hu lap ahol a mûsorról,a mûsorvezetõrõl és a rádióadóról esik szó). Leventének szólítják a betelefonálók a mûsorvezetõt (update: az az, Bella Levente, a mûsor meg a Lecsó), és azt hiszem nem egy szellemóriás :) Felvezetõjében tolt mindenféle dolgot, az aktuális eseményekrõl, értelmezi a saját véleménye szerint. Ez egy dolog, joga van hozzá hogy ki ne álhassa mondjuk ezt vagy azt a pártot, persze hogy ebbõl mûsor lesz-e az más kérdés. (Kati mindenesetre hallgatja és bizonnyal nem õ az egyetlen :)) Na és jönnek a betelefonálók: Béla bácsi, Etus néni Bözsi mama és hasonlók... Annak meg amit õk tolnak, innen „kintrõl” hallgatva olyan szinten nincs értelme, hogy az már fáj :) Elõjön az, hogy a 82 éves Etus néni amikor aratott, elhangzik, hogy magyar kenyeret a magyar ember asztalára, elõjön az, hogy Béla bácsi szerint csatoljuk vissza, meg hasonlók... Se köze a mûsorvezetõ felvezetõjéhez, se egymás mondanivalójához – csak éppen valaki el akarta mondani a mondókáját :) Egészében nem volt semmi: Gyuri kocsijában szokott egy másik rádióadó menni (annak nem tudom a nevét), na az meg a másik oldal, asszem a Bolgár György tolja egészen hasonló eszközökkel, csak éppen ami itt most fehér az ott fekete és fordítva. Nincs baj egyikkel sem, másikkal sem: azt hiszem jót tesz az mindenkinek ha elmondhatja amit gondol. Nem tudom, kell-e ez mûsorba, de hát nem vagyok média szakember, ha mûsorban van akkor biztos kell – sok pénzbe kerülhet egy ilyen adó, ha finanszírozza valaki akkor hallgatósága is van.
(kényszerbõl) Szóval biztosan hallgatják elegen... Ki önszántából mint a szomszédék Katija, ki meg mint én, kényszerbõl... Kora reggel, Ürömön...
Szólj hozzá!
Címkék: rádió reggel hajnal sötét szomszéd terasz kati levente jobboldali Lánchíd Bella
Ürömön
2012.07.06. 08:48 kdorozs
(#2203) 2012. július 05., csütörtök
Van olyan, hogy egészen biztos vagyok abban, ezt vagy azt érdemes lenne leírni... Aztán eltelik kisebb-nagyobb idõ, aztán mennek a dolgok egymás után, nem fontosak és kevésbé fontosak aztán már hiába lesz alkalom idõ – mint most is – de már nem ugyanaz. Lehet, ezt hívják azok, akik szeretik a nagy szavakat, ihletnek?
Üres az ürömi ház, az Ady utca... Hátfõn kimentem és ott aludtam. Apám halála óta üres a ház. Fura volt majdnem három évtized után (azt hiszem egészen pontosan 1985. március 29. óta) megint ott aludni... A ház a történtek miatt egyelõre üres, majd meglátom – azt hiszem többet akarok ott lenni. Csend van és nyugalom...
Érdekes, és ez kedden este sokszor eszembe is jutott, hogy nem erre a dátumra emlékszem – az esküvõ miatt tudom csak – hanem arra amikor a katonasághoz bevonulás elõtt aludtam ott utoljára. Azt megelõzõen egy-két hétnél többet soha nem töltöttem távol ettõl a háztól, akkor viszont tizenegy hónapra kellett máshova „költöznöm”, rövid, a szabadságokat leszámítva majdnem egy évet eltölteni Kalocsán. Akkor még csak tizennyolc voltam... Ez az este 1978. augusztus 27 vagy 28 volt, és arra is emlékszem, hogy egy papírkötésû olcsókönyvtári könyvet olvastam, Kafka Margit Hangyaboly c. regényét. Alig pár oldalt csak elalvás elõtt, aztán nem is folytattam a könyvet és soha sem olvastam el – ez azonban valamiért nagyon megmaradt.
Kedden tehát ott aludtam. Marika áthozta a kutyát, aztán valami olyasmit kezdett el fejtegetni, hogy most már én vagyok a gazdája. Hát egy csudát! Nem bántottam, de a házba nem engedtem be, a kisszobából kitettem a teraszra a kosarát. Nem is evett nagyon amikor ott volt, inni sem láttam (bár a kitett vize fogyott). Marika tegnap, csütörtökön elvitte magához, de nem csak a kutyát hanem a cuccait is – mondta is, hogy örökbe fogadta. Ez jó is így, én nem akarok vele veszkõdni, mármint a kutyával.
Ürömön sok mindent nem csináltam ebben a kettõ napban, ejtõzés volt többnyire. Tudom, hogy kell majd, de hát van idõ nyáron. Reggelente locsoltam, ezt élveztem: olyan hûvös van akkor még hogy kell az ing, és mezítláb jó érzés a gyepen járkálni. Most hogy nincs már kutya, aminek nagyon örülök, nem is kell arra figyelni hogy ne lépjen az ember kutyaszarba. Locsolás: a víz nem a vízvezetékbõl jön, a régi kútban van egy motor. Ez a gyerekkoromban egy zöldrefestett öntöttvas, tekerõs kúr volt. Nem tudom, az az öntöttvas cucc hova lett (és most már nem is fogom megtudni), a kút azonban megvan motor van benne. Ebbõl locsolok. A konyhakertben nincs már sok minden, a paprika meg a paradicsom most kezd termõre fordulni. Zöld paradicsom már van, sok: ha érni fog sok lesz a friss paradicsom. A paprika virágzása most van, egy apró paprika kezdeményt már találtam tegnap. Minden reggel locsolom ezt a két ágyást, ha ott vagyok: remélem, hogy ez számít. A kiskert más része nagyon elvadult, azzal majd kellene foglalkoznom. Locsolást kap a gyep is. Vasárnap a felét lenyírtam, lehet, hogy ezt nem kellett volna, mert csúnya, kiégett most ott, sok a szabad föld folt. A másik, a lentebbi részt nem nyírtam le (nem volt vasárnap idõm rá), az most szép üde zöld, igaz hosszú a fû de nm számít. A reggeli locsolás fél öttõl, amikor már eléggé világos van egészen hatig biztos napirendi pont.
Ma, pénteken reggel ez elmaradt, majd holnap, jó lenne ezt minden nap...
Szólj hozzá!
Címkék: kutya ház gáz régi kert paradicsom paprika katona kalocsa egyedül üres locsolás gyom kiég Üröm fûnyírás
Szakmai vizsga lejelentése
2012.07.06. 08:47 kdorozs
(#2202) 2012. július 03., kedd
A feltöltendõ adatokat offline elõkészítõ program, az e-Vizsga2: és benne a nyolc vizsgacsoport: rögzítve, hibamentesen, feladva, digitálisan aláírva...
Nem elõször szorulok be határidõkbe, attól tartok nem is utoljára...
A vizsgák lementek, most jön az utó-adminisztráció. Ennek a legfontosabb része a pénzügyek. Egyfelõl a fenntartótól kell adatszolgáltatással megigényelni a vizsga fedezetét, másfelõl megcsinálni a számvetést hogy ki mit végzett és mennyi jár... Az elõbbihez persze mellékletek tartoznak. Ez az utasítás. Soha megérteni nem fogom minek, mi az értelme habár a célját értem: a mellékletek ugyanis az adatszolgáltatás alátámasztását hivatottak... (Nem felejtettem el az állítmányt, csak hát olyan buta maga a dolog hogy csak buta mondat érzékeltetheti...) Értelme azonban, mert van sok olyasmi benne, mármint a fenntartó felé történõ adatszolgáltatásban, amit a lejelentésben (nálunk ezt az NSzFI, másnéven NIVE, illetve most valami minisztériumba beszervezett fõosztályszintû jogutódja felé kell ezt megtenni) másként kell... Na ezt bogarássza ki az, aki csak a kettõt veti egybe! Ugyanez igaz az érettségire is, soha sem deríti ki az, aki a költségigénylést bogarássza, hogy pélául miért van eggyel több történelem szóbeli mint írásbeli, a leadni rendelt papírokból ugyanis nem derül ki hogy egy tanuló kéztörés miatt lehetõséget kapott a történelem írásbelit szóbelivel kiváltani azaz dupla szóbelivel abszolválta a történelmet. A mellékelt alátámasztásból csak az látszik, történelem vizsga – de ilyesmi nem! Azt sem fogja tudni aki ellenõriz, miért van az alátámasztó papírokon eggyel több biológia felelet mint amit a költségigénylésben leadtam mert volt egy külsõs, vizsgadíjat fizetõ fiatal, aki mert fizetõs, azért a költségigénylésben nem szerepel. Szép, hogy egy adatszolgáltatást, ami mentén pénzt kell mozgatni, alátámasztatnak, mert hát tévedhet az ember, bár ennek kissé olyan a kinézete mintha a körmünkre néznének, egyszerûbben: mintha azt akarnák szemmel tartani, hogy nem csalunk-e.
Mindegy. Elõírás a melléklet, hát ott lesz.
A kétszintû érettségi majdnem teljes adminisztrálását elektronikusan is kell végezni, ott a dolog egyszerûbb. A szakmai vizsgák sokkal kuszábbak! A vizsgákat az NSzFI (NIVE vagy mi a csuda) lapen kell egy form-on lejelenteni. Ezzel korábban rettentõ sok baj volt, az elõdöm rengeteget szenvedett vele, mert az online kitöltés órákig tart, akkor még idõkorlátos volt hogy meddig lehet a form-ot tölteni – de azóta ez konszolidálódott, egy e-Vizsga nevû offline alkalmazással lehet elõkészíteni azt az adatcsomagot amit fel kell adni. (Mindig, amióta netbook-on csinálom, bosszantó, hogy a program csak 1024x768 felbontáson megy, az 1024x600 neki kevés és nem fut. OK, tudom nagyobbra venni de a kis gépen ez folyamatos függõleges görgetést jelent – mondjuk ez nem a program hibája, asztali gépre tervezték, de azért nem kéne ilyen rigolyásnak lennie.) Egy tanuló egy rekord. A neve viszont nem szerepelhet benne. Ennek sem igazán tudom az értelmét: az adatszolgáltatás itt nem nevesített, bár a bizonyítványszámokat meg kell adni. Azt is, mi a diák lakóhelyének irányítószáma. Fogalmam sincs ez minek. Az meg kimondottan bosszantó, hogy nem lehet hibamentesen leadni, ha a lakóhely nem Magyarország, az e-Vizsga ugyanis csak magyar településeket ismer. Apróság, túl lehet lépni rajta. Aztán elkészül a CSV – ami nem CSV, csak annak nevezi a fejlesztõ, az is mindegy... Tavaly lemásoltattam a törzslapokat és azokat mellékeltük, abban több az információ, de idén kérte a fenntartó, hogy az NSzFI-s lejelentést mellékeljük.
Rendben, akkor azt...
Az e-Vizsga programba begépeltem a törzslap megfelelõ adatait, aztán vizsgacsoportonként feladtam. Elõtte a program mindenféle ellenõrzéseket hajt végre, ez végül is jó. Az kevéssé, hogy e program programozója rettentõen szószátyár üzeneteket csinált, nem is megérteni nehéz, hogy ha valami nem jó akkor az miért nem jó, hanem a sok sok mondatból kihüvelyezni a lényeget! Tömören és érthetõen fogalmazni – ez a legnagyobb érték egy program üzeneteiben. Hol ezt, hol azt nem tudják megvalósítani... A legnehezebb része a dolognak a digitális aláírás. Ezmiatt intéztem hétfõn az ujabbat, de kedden este fél hétig még élt, még valid volt a régebbi is. Az újabb soká' lesz meg, legalább két hét. Kell majd, mert most már minden szakmai vizsgát csak ezzel lehet: nem csak lejelenteni de bejelenteni is... Szóval begépeltem (lélekölõen unalmas munka) egy-egy csoport kapcsán a bizonyítványszámot, az adatokat amit a program kér. Ebbõl a lakóhely szerinti irányítószám nincs is meg a törzslapon, ehhez viszont a vizsga jelentkezési lap kellett. (Nem fogom soha megérteni, hogy ha ennyi minden rajta van a lejelentés egy diákra vonatkozó adatrekordján, miért pont a név nincs rajta, de végül is jó hogy nincs, ha lenne akkor még többet kellett volna gépelnem.) Egy csoportot bevittem, feladtam és aláírtam – szerencsére ment a dolog. Ezzel az utóbbival szokott gond lenni d szerencsére most nem volt, a kapott tanúsítványt a böngészõbe töltöttem le és azzal a böngészõvel ment a dolog (persze hogy az az IE, semmire sem használom egyébként és kissé aggódtam is, hogy menni fog-e, mert a kérdéses gépen XP Home van és ezen nem lehet egészen egyszerûen lehetetlen a legfrissebb IE-t használni) Kapkodós meló volt, de megvan. (Azzal kezdtem, hogy beszorulok a határidõbe... Ezt mondjuk sokkal korában nem kezdhettem volna el, mint hogy – elkészültek a szakmai vizsgák törzslapjai.)
Ezután már „csak” az maradt, hogy kinyomtassam a jelentõlapokat: brutális mennyiségû papír, vagy 120 oldal. Ennek mi értelme...?
Ez kipipálva, jöhet a többi feladat...
Szólj hozzá!
